Összehasonlító magatartás-kutatás - A magatartás filogenetikailag programozott fiziológiai mechanizmusai - A magatartás adaptív modifikációja

Megjegyzés: A könyv fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Tartalom Előszó helyett (írta Gerolf Steiner) 11 Történeti bevezetés 15 Módszertan A biológiai gondolkodás 29 A fizikai és a biológiai kutatás céljainak különbözősége 29 A fizikai visszavezetés határai 31 Az ontológiai redukcionizmus 33 Az evolúciós eredet mint a visszavezetés határa 36 A "mi végre?" kérdése 38 Finalisztikus és kauzális természetszemlélet 46 A kutatás módszerei a biológiában, főként az etológiában 50 A rendszer vagy a teljesség (az "egységes egész") fogalma 50 A megismerés lépéseinek a rendszerjelleg által megszabott sorrendje 52 Az érzékelés kognitív teljesítménye 54 Az úgynevezett műkedvelés 60 Szabadon és fogságban élő állatok megfigyelése 61 Szabadon élő szelidített állatok megfigyelése 65 Az állatok ismerete mint kutatási módszer 66 A teljesség igényét kielégítő kísérlet 67 A tapasztalatszerzést kizáró kísérlet 71 Az egységes egész viszonylag független építőkő 79 A rendszerjelleget figyelembe nem vevő módszerek teljesítőképességének korláta a magatartás-kutatásban 81 Az atomizmus 81 A magyarázati monizmus 82 A behaviouristák operacionalizmusa és magyarázati monizmusa 83 Az összehasonlító módszer a törzsfejlődés kutatásában 87 A törzsfák rekonstrukciója 87 A törzset meghatározó jellegek 89 A növekedési hipotézis 96 A kövületek bizonyító anyaga 97 A homológia és annak kritériumai 100 A jellegek számára vonatkozó homológiakritérium 100 A funkció különbözősége és a konvergens alkalmazkodás 102 Az analógia mint az ismeretek forrása 104 A homoiológia jelensége 107 A rendszertan finom részleteit kutatók igénye nagyszámú jelleg megismerésére 108 Az egyes jellegek változó értéke 110 A finom szisztematika nehézségei és értéke 112 Az összehasonlító magatartás-kutatás vagy etológia kialakulása 114 A fejezet összefoglalása 115 A magatartás filogenetikailag programozott fiziológiai mechanizmusai Az öröklött mozgásminták vagy ösztönös mozgások 121 A fogalom eredete 121 Intenzitásbeli különbségek 123 Azonos ingerfajtához rendelt különböző ösztönös mozgásminták 124 A motiváció kvalitatív egységessége 126 A kettős kvantifikálás módszere 128 Az aktivitásspecifikus fáradékonyság 130 A kiváltó ingerek küszöbérték-csökkenése 136 Az ösztönös mozgásminta duzzasztását elkendőző hatások 137 Az úgynevezett üresjárati aktivitás 139 Az appetens magatartás 141 Küszöbérték-csökkenés és appetens magatartás elkerülő reakciók közben 142 Megindítani és elindulni 145 A spontaneitás idegélettana 147 Az idegrendszer egyes elemeinek és az integrált rendszereknek analóg funkciói 156 A fejezet összefoglalása 159 Afferens folyamatok 164 Az öröklött kiváltó mechanizmus (ÖKM) 164 Az öröklött kiváltó mechanizmus működésének korlátai 172 Az öröklött kiváltó mechanizmus és a "kiváltó" 176 Egy egyszerű és fontos szabály 179 Öröklött kiváltó mechanizmusok, melyeket tanult vonások egészítenek ki: TKM 183 Az "inger" problémája 185 A fogalom legáltalánosabb megfogalmazása 185 Stabil és spontán módon aktív idegi elemek 185 Integrált idegi rendszerek analóg magatartása 188 Az akcióspecifikus potenciál fogalma 193 Az eddig tárgyalt magatartás-mechanizmusokra épült komplex rendszerek 197 Nyugalomra vágyás 197 A kereső automatizmus 199 Hierarchikus rendszerek 200 A hangulatok viszonylagos hierarchiája (Leyhausen) 211 A fölérendelt irányító központ (a "parancsnokság") szerepe (Erich von Holst) 214 Mennyire egységes "egy ösztön"? 220 Az ösztönök funkcióik alapján történő elnevezésének veszélye 220 Az ösztönök mozgatóerőinek sokfélesége 221 Az ösztönök hierachiájának szervező hatása 224 Az együttesen szereplő ösztönös mozgásminták kölcsönhatásai 225 Nem rendszerspecifikus mozgásformák 227 A fejezet összefoglalása 229 Pillanatnyilag szerzett információkat felhasználó mechanizmusok 231 "Valamit tapasztalni" nem ugyanaz, mint "valamit tanulni" 231 A szabályozó kör vagy a homeosztázis 232 Az ingerelhetőség 233 Az amőboid reakció 234 A kinézis 235 A "fóbikus" reakció 237 A topikus reakció vagy taxis 237 A telotaxis vagy "rögzítés" 239 Tájékozódás az időben 242 Hajózás iránytűvel és kronométerrel 243 Taxis és ösztönös mozgás 245 Taxis és belátás 247 Többszörösen motivált magatartás 252 Az egyszerűen motivált magatartás ritkasága 252 A szuperpozíció 253 Kölcsönös gátlás és váltakozás 255 A "helyettesítő" aktivitás 259 A magatartás adaptív modifikációja A modifikációról általában 267 Modifikáció és nem alkalmazkodó modifikáció 267 Analóg folyamatok az embriogenezisben 268 A tanulás mint adaptív modifikáció 269 Asszociáció nélküli tanulási folyamatok 272 Facilitáció és szenzitizáció 272 Az ingerekhez való hozzászokás vagy afferens elfojtás 274 Az asszociációval járó tanulási folyamatok, melyekben a siker nem jár együtt visszajelzéssel 276 Az asszociáció 276 A bonyolult érzékeléshez kapcsolódó ingemegszokás 277 A megszokás 279 A valódi feltételes reflex vagy kondicionálás ingerszelekcióval 283 Trauma által elsajátított elkerülő reakciók 285 A bevésés (imprinting) 286 A feltételes gátlás 290 A fejezet összefoglalása és megbeszélése 292 Tanulás a magatartásból eredő következményekből Az új visszacsatolás 295 A legkevésbé bonyolult rendszer 298 A kondicionált appetencia 301 A kondicionált averzió 305 A kondicionált cselekvés 308 A nyugalmi állapot utáni vággyal kapcsolatos kondicionált appetencia 311 A fejezet összefoglalása 314 Motoros tanulás, akaratlagos mozgás, belátás (tudomásulvétel) 317 Motoros tanulás 317 Az úgynevezett akaratlagos mozgás 321 Akaratlagos mozgás és belátás (tudomásulvétel) 325 Fürkésző (explorációs) magatartás 327 Magatartásminta-választás 327 A fürkésző magatartás autonóm ösztönzése 328 Latens tanulás 330 Tárgyilagosság 330 Specializálódás a sokoldalú életmódra 331 A játék 332 Kíváncsiság, játék, kutatás és művészet 336 Utószó a harmadik részhez 339 Függelék 341 Néhány szó a homo sapiensről 343 Az antropológus szemlélet 343 Az analógiákról 343 A Homo sapiens megkülönböztető jegyei 344 Fogalmi gondolkodás és szintaktikus nyelv 346 Következmények 348 Kulturális etológia 349 Irodalom 353 Név- és tárgymutató 363