Különös figyelmet fordítva azokra a szenzitív szakaszokra, amelyekben az egyes pszichikus funkciók érése a legintenzívebb (életkorokra bontva: 3-4; 4-5; 5-7 évesek).
A 3-7 éves korban fejlődő képességek intenzív időszakai
3-4 éves korban jellemzők
Nagymozgások: járás, futás, kúszás, mászás.
Testséma: önmaga felismerése, azonosítása, testrészek ismerete, énkép.
Finommotorika: mozgását a nagy ívű vonalvezetés uralja (firka, kezdetleges emberi formák, fej-láb ember).
Szocializáció: elszakad az anyától, létrehozza első családon kívüli kapcsolatait, barátokat választ, tanulja az alkalmazkodást, helyzetekhez, társak hoz, felnőttekhez. Elindul a másodlagos szocializáció folyamata, egy másféle alkalmazkodás, az otthonitól részben eltérő normák, szabályok rendszeréhez.
4-5 éves korban jellemzők (az előzőeken túl)
Nagymozgások: finomodás, mozgások tempója, ritmusa, iránya, térbeli helyzete változik.
Egyensúlyérzék fejlődése: járás, egyik lábon állás, szökdelés, ugrálás labdagyakorlatok, ugróiskola, s különböző speciális gyakorlatok...
Szem-kéz, szem-láb koordináció: térbeli irányok észlelése: pl. test koordinált mozgása térben, téri viszonyok bemozgása, formaalakítás mozgással, különböző alakzatok végigmozgása.
Oldaliság: függőleges, vízszintes zóna alakul a mozgásos feladatok és az adott tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása során.
Testrészek: testrészek megnevezése, testrészek és azok funkcióinak megnevezése pontosodik.
Szocializáció: Továbbfejlődnek a társas képességek, kiszélesednek a szociális tapasztalatszerzés lehetőségei, a társak a viselkedés egyes fajtáit meg erősítik, másokat pedig gátolnak. Tartósabb barátságok, együttműködési, alkalmazkodási képességek alakulnak.
5-7 éves korban jellemzők (az előzőeken túl)
Finommotorika: apró részletek kidolgozása, cselekmények, profilábrázolás megjelenése, kézműves tevékenységekben való jártasság fejlődik.
Térbeli és síkbeli irányok ismerete: balról jobbra történő haladás, az irányok, relációk automatizálódnak.
Értelmi képességek: fejlődik az érzékelési modalitások integrációja, szándékos figyelem időintervalluma, relációs szókincs használatának képessége, koncentráció, feladattartás, problémamegoldó képesség, növekszik az ismeretszerzés igénye, emlékezet terjedelme.
Elemi gondolkodási műveletek kialakulnak: fogalomismeret, tájékozottság, összehasonlítás, meg különböztetés, következtetés, ítéletalkotás, analízis-szintézis, konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás, számfogalom, téri-időbeli viszonyok szerialitás területein.
Szocializáció: óvodáskor végére egyre nagyobb jelentőségű a társakhoz, kortársakhoz fűződő viszony, a barátságok elinteriorizálódnak a társas viselkedés szabályai, normák, értékek, kompromisszumkészség, együttműködés, alkalmazkodás.
Kitöltési útmutató
Anamnézis kitöltése
A szülővel való beszélgetés és a családlátogatás alkalmával szerzett információk, tapasztalatok alapján a pedagógus tölti ki.
A megfigyelések
Három időponthoz kötődően (november, február, május), egyszerre három-négy gyermek figyelése a játék és a tevékenységek során, az életkori jellemzők és a szenzitív szakaszokban legintenzívebben fejlődő képességeknek megfelelően. A táblázatban a gyermekre jellemzőket X jellel kell jelölni. A gyermeket az ismételt megfigyelésekkor nemcsak az életkori jellemzőkhöz, hanem önmagukhoz is kell hasonlítani.
Elemzés, értékelés, fejlesztési tervek, tevékenységek
Az adatokból kapott értékek a pillanatnyi állapotot tükrözik, láthatóvá válnak a gyengébb területek és az erősségek is, de ezek nem tendenciajellegűek. A többszöri megfigyelés eredménye és elemzése után pedig a lemaradás és az ugrásszerű fejlődés megfogalmazható. Ezen információk birtokában jelölhetjük meg a fejlesztendő területeket, illetve a területek fejlesztését elősegítő tevékenységeket, játékokat és nevelési módszereket. Az egyéni fejlesztési tervek a pedagógiai programra épülnek, illetve az óvodapedagógus egyéni módszertani kultúrájára, kreativitására. Ha a fejlesztés, illetve a lemaradás, vagy a kiemelkedő képesség meghaladja a kompetenciánkat, akkor szakember segítségét kérjük.
Összegző megállapítások, szülői tájékoztatás az iskolakészültségre vonatkozóan
A szülői tájékoztatás, illetve az iskolakészültség dokumentálására készített összegzés, jellemzés a gyermekről a megadott szempontrendszer alapján készíthető el. Kétféle eredménye lehet, egyik, mely szerint a gyermek alkalmas az iskolakezdésre, vagy javasoljuk az iskolakezdés kitolását egy évvel. Az összegzés célja a szülő döntésének megkönnyítése. Ha az óvodapedagógus és a szülő is bizonytalan a döntést illetően, kérhetik a nevelési tanácsadó segítségét is. Ha a fejlődést nyomon követő dokumentumok alapján a gyermek nem iskolaérett, akkor az óvoda vezetője dönt a halasztott iskolakezdésről, és újra az 5-7 évesek táblázatát használjuk a fejlődés nyomon követésére. (Ha a döntéssel a szülő nem ért egyet, és ő vagy a pedagógus kéri, nevelési tanácsadóhoz fordulhat az iskolaérettség megállapítását kérve. Abban az esetben, ha nyolcadik életévére is óvodai nevelést javasol a pedagógus, szakértői bizottság vizsgálatát kell kérnie, az ő szakmai javaslatával maradhat a gyermek az óvodában.)
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
