Pannonia a korai császárság idején, Pannonia a késői császárkorban I-II

FÜLSZÖVEG A könyv folytatása a szerző Pannonia a korai császárság idején című munkájának, amely a sorozat 3. köteteként jelent meg. Magyarország késő római kori történetét azzal a nagy háborúval kezdi, amely 167-ben tört ki, és amely véget vetett a római uralom viszonylag békés első két évszázadának. A tizenhároméves háború, melynek kiváltó okait a szerző a római barbár viszony sajátosságaiban látja, aktivizálta a Pannonia hadseregét, ez először eszköz volt az idegen politikai csoportosulások kezében, majd a III. század folyamán kialakította a "pannóniai" politikát, amely a Római Birodalom nagy válságán is úrrá tudott lenni. Amikor a pannoniai császárok politikája sikert aratott, új fejezet nyílt a terület történetében. Az ország látszólagos gazdagsága és a földbirtokosok fényűzése fokozatosan olyan válságok és társadalmi ellentétek felé sodorták a tartományt, melynek eredményeképpen a barbár népek zsákmánya lett. Mócsy András 1929-ben született Budapesten. Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A budapesti bölcsészkaron folytatott régészeti tanulmányok után tíz évig a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályának munkatársa volt. 1959 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészeti tanszékén dolgozik. A Római Birodalom, különösen a dunai provinciák régészetének és történetének kutatója. Könyve jelent meg Pannonia kora császárkori lakosságáról és Moesia Superior társadalmáról. Számos tanulmányban foglalkozott a római igazgatás, hadtörténet és társadalom egyes kérdéseivel, tagja a magyarországi római feliratok új gyűjteményét kiadó munkaközösségnek. Vissza TARTALOM Előszó 5 A dunai válságok és az illyricumi szoldateszka 7 A nagy háború kitörése 7 A markomann-szarmata háború 12 A külpolitikai rendezés és a védelmi reformok. Pannonia kulcshelyzete 18 Új békeidőszak. A Severusok és Pannonia érdek közössége 25 A válságok időszaka. Illyricum elözönlése és a sirmiumi junta kísérletei 31 A sirmiumiak új taktikája és a válság megoldása 39 A második virágkor. Konjunktúra és összeomlás 45 Pannonia muicipalizálása 45 A keletiek bevándorlása 52 A konjunktúra a feliratok tükrében 57 A konjunktúra élvezői. A katonai társadalom és vezetői 62 Import és utánzás. A helyi vonások feladása 71 Silvanus és a pannoniai istenvilág 76 Új vallási áramlatok 82 A rómaiság látszata és az összeomlás 87 A dunai határ a késő antik korban 95 Az illyricumiak a Birodalom élén. Új védelmi rendszer 95 Gazdasági és igazgatási reformok. Constantinus és az illyricumiak utóvédharca 103 Rómaiak és szarmaták a gótok ellen. A későrómai erődrendszer 107 Belháború Dél-Pannoniában. A szarmata kérdés új rendezése 115 Valetinianus limesépítkezései. A régi szomszédok utolsó háborúja 122 Az utolsó virágkor 131 A nagybirtokrendszer kialakulása 131 A belső erődök problémája 137 Társadalmi és földrajzi súlypont-eltolódások 142 A virágzás új központjai. Szociális különbségek és uniformizálódó életmód 148 Az exportáló Pannonia 153 Pogányság és kereszténység. Pannonia mártírjai 157 A keresztény egyház és emlékei 164 Arisztokratikus művészet és kultúra 172 A "sötét korszak" kezdete 177 A gótok elözönlik Illyricumot. Alatheus és Saphrac népe Pannoniában 177 Rövid békeidőszakok. A hanyatlás kezdete 181 A magára hagyott Pannonia és a hunok 188 A rómaiak és a rómaiság sorsa Pannoniában 193 Irodalom 201 Magyarázó szójegyzék 207 FÜLSZÖVEG Ez a könyv ugyanebben a sorozatban megjelenő második részével együtt egy angol sorozat számára készült Pannonia and Upper Moesia c. munka rövidített változata. Köszönettel tartozom a londoni Routledge and Kegan Paul kiadónak, hogy hozzájárult e változat magyar nyelvű készítéséhez. Egy római provinciáról szóló könyv más szempontokat követ, mit egy mai ország római korát ábrázoló munka. Az olvasó ezért talán hiányolni fogja a hazai római emlékek és ásatások leírását, amely egy "Magyarország a római korban" c. könyvnek legfontosabb feladata lenne. Ilyen munka más országokban nem ritka, és nálunk sem lenne haszontalan e műfaj megteremtése. Mivel a mai politikai határok csak kivételes esetben egyeznek a római tartományok határaival, ez a műfaj sok országban jobb híján pótolja azt a történeti szempontból indokoltabb ábrázolásmódot, amely a római kor földrajzi és politikai egységeiből indul ki. A magyar régészet- és történettudományban szerencsére mindig megvolt a törekvés, hogy kitekintsen az egykori Pannoniának csupán mintegy felét alkotó Dunántúl határain. Ebben a könyvben is arra törekedtem, hogy Pannonia minden része a kor történetében játszott szerepének megfelelő figyelemben részesüljön. Vissza TARTALOM Előszó 5 Illirek és kelták 7 Görög híradások. Népek a kelta hódítás előtt 7 A kelta hódítások. Scordickusok és dardánok Róma és Makedónia viszályában 10 A scordiscus hegemónia és a pannonok feltűnése 14 Boirebistas hódításai 19 A "dák kérdés" a római politikában; a Száva-völgy meghódítása 22 Törzsek és államok. A Szerémség kulcshelyzete 26 A Duna-határ meghódítása és az augusztusi határpolitika 33 Róma és az Alpokon túli törzsek 33 Pannonia elfoglalása. Augustus rendszabályai a Duna két partján 37 A pannon-dalmata lázadás 42 Markomannok, quadok és jazigok. Az augustusi külpolitika működése és kudarca 45 A megszálló sereg 49 A bennszülöttek és a kolonizáció 57 Régi és új törzsek, átszervezések és áttelepítések 57 Az őslakosság népi és nyelvi tagolódása 63 A civitas peregrinák 69 Az import kezdetei és az első telepesek 73 Az első városok: Emona és Savaria 78 A határpolitika válságai és a limes kiépítése 85 Az új határpolitika és a Domitianus háborúi 85 A katonai súlypont áttevődése a Rajnától a Dunához. A hadsereg felzárkózása a határon 90 Traianus szerződése a germánokkal és a dák háborúk előkészületei. A tartomány kettéosztása 95 A jazig probléma Dacia elfoglalása után. A végleges csapatelosztás kialakulása és a hosszú béke 100 A limes 108 Az első virágkor 117 Új coloniák. Az utolsó veterántelepítések 117 Új piacok és új bevándorlók. A dunai kereskedelem győzelme 122 Új bennszülött-politika: autonóm civitasok, municipiumok és polgárjogadás 130 Hadrianus városai; municipiumok és canabaek 135 Az őslakosság kultúrája és a romanizáció 145 A hadsereg összetétele 152 Pannonia városai a II. sz. közepén 158 Villák és falvak 167 A helyi ipar átalakulása és a helyi "művészet" 175 A kultuszok és az őslakosság 180 Irodalom 183 Magyarázó szójegyzék 191 Rövidítések 199