Parkinson törvénye VAGY AZ ÉRVÉNYESÜLÉS ISKOLÁJA

C. N. Parkinson neves történész, egyetemi tanár, a politikai tudományos ismert tudósa, az angolszász hivatali apparátus tapasztalt ismerője (több vezető állásban szerzett gazdag ismereteket), de elsősorban kitűnő megfigyelő és nagyszerű humorista. Gyűlöli a bürokráciát és szenvedélyesen harcol az elmerevedett hivatali szellem ellen. Pőrére vetkőzteti az elembertelenedett bürokratákat. Méltán írta művéről egyik angol kritikusa: "Ez a könyv alkalmat ad arra, hogy a hivatalok által megtaposott állampolgár élvezettel a markába nevessen." Parkinson, az író az angol szatirikusok legnemesebb hagyományain nevelődött; mesterien alkalmazza azok eszközeit. Szórakoztat és el is gondolkodtat. Ez sikerének egyik titka. A bürokráciát ostorozza és egyben élesen parodizálja a társadalomtudományban divatossá vált, mindenáron "matematikai képleteket" alkalmazó áltudományos módszereket. Így került a nemzetközi érdeklődés középpontjába és kavart széles körben sajtóvitát. Így vált világszerte bestsellerré. Parkinson objektív "törvényei" valóban évek óta foglalkoztatják a közvéleményt. 1963-ban Nyugat-Németországban tartott nagy sikerrel előadásokat. Ezeken a bürokrácia "üzembiológiájáról" beszélt. Fejtegetéseihez az általa feltalált és "Stupido-Gigantic G. M. B. H."-nak elnevezett (hozzávetőleges fordításban: "Elhülyült Óriások Korlátolt Felelősségű Társasága") szervezetet használta "tudományos modellként".