Pénz a láthatáron

A legszebb feladat, amit el tudok képzelni, ebből a sziklából szavakat csiholni! Vajon mit mondhat, amikor őszinte? Vajon mikor őszinte? Most forró teát itatnak vele, hidegbe csavarják, aláíratnak vele - szerződéseket és fényképeket -, rángatják ide-oda és nem hagyják lélegzetet venni. Érzem, hogy most engem figyel. Egy szőke fürtöm előrehull, amint a papírra hajlok. Megdördül a világbajnok hangja, közvetlenül mellettem. - Hadd lássuk, mit írt rólam az újságnak, kisasszony? Vérvörös lettem és görcsösen szorítom a papirost. De mindenki rám néz és ha nem mutatom meg az interjút - kidobnak. Ha megmutatom, akkor is kidobnak. Corner elveszi a papirost. A papiroson ennyi áll: ,,Jemmy Corner. Jemmy Corner. Jemmy Corner." Úgy tesz, mintha olvasná. Évtizedekig tartó másodpercek telnek el. Jeff bele akar nézni a papirosba. Jemmy durván ellöki. Durván? Nem. Gyöngyéden. Hozzám gyöngéden. Amikor visszaadta az ,,interjút", csak annyit mondott: - Szeretném, ha ezt leközölné a lapja, változtatás nélkül. (részlet)