Pindurka mesék és történetek

Végigolvastam ezeket a kedves kis meséket, történeteket és örömmel vettem kezembe tollamat, hogy megírjam az előszót. Azok, akik olvasták a szerző ,,Mesél az őzike" címmel megjelent első munkáját, azok bizalommal, elismeréssel adóznak az írónak. Magam nem találok szavakat arra, hogy mit jelent ez a könyv a gyermekvilág fejlődő lelkének. Nem is szándékozom dicsérni, szóvirágokkal, jelzőkkel elhalmozni e könyvet, mert tudom, hogy minden könyvnek a tartalom, a benne rejlő érték a legjobb és leghatásosabb szószólója. Egy gondolat lebeg előttem állandóan. Bájos kép jelenik meg szemeim előtt. Magam előtt látok szőke-, barnafürtös fejecskéket, amint e könyv fölé hajolva igyekeznek szomjas, meseváró lelküknek kellő táplálékot adni. Látom a kipirult arcokat, csillogó gyermekszemeket... Hallani vélem hangjukat, amint összecsukják e könyvet és önkéntelenül felszakad lelkükből egy röpke sóhaj: - Istenem, de szép volt! Ez a rövid elismerés igazolja, hogy a szerző munkája nem volt eredménytelen. Megért minden fáradságot.