Piperné, a médium (Schrenck-Notzing és Flammarion előszavával)

Az emberi lélek valója ma még épp oly titokzatos, mint amilyen volt annak idején, amikor Szokratesz a magunk megismerésére intett - gnothi szeauton... Úgy látszik, éppen ezt a megismerést tartjuk a legkevésbé fontosnak... Voltak kutatók, kíváncsiskodók, alkimisták, boszorkánymesterek, akik megkísérelték, hogy halottakat idézzenek, az inkvizíció őket minden országban rakásszám égette el. A XIX. század második fele a misztikus kísérleteknek bizonyos újraéledését hozta, amely spiritiszta kutatásokkal 1853-ban kezdődött. Ezek az asztaltáncoltatók és kopogtató kísérletek mindenesetre többé-kevésbé jámbor társasjátéknak bizonyultak. Kevés kivételtől eltekintve semmiféle oly fölfedezés nem volt megállapítható bennük, amely a léleknek e földi élet előtti és utáni létéről, vagy akárcsak a földi életbeliéről is felvilágosított volna... A halottak lelkével való érintkezés lehetőségének spiritiszta föltevése talán a legizgatóbb vonzerőként érdekli a türelmetlen emberiséget... A médium hangja és keze bizonyára közvetítő szerepet játszik. De vajon mi és mi között?... Az ember, mint piszchikai és mint fizikai lény, egyaránt kísérleti tárgya a jövő tudományának.