Pogány magyarság - keresztény magyarság (I. kiadás)

ELŐSZÓ Részlet a könyvből: A Steppe kultúrája Ha gyarló szemünk a hatalmas euráziai kontinenst úgy tudná áttekinteni, mint valamely hegy lábánál elterülő tájat, akkor ebben a képzelt panorámában alighanem az a hosszú sáv kötné le elsősorban figyelmünket, mely e világrész északi és déli szférái között Mandzsúriától egészen a keleti Kárpátok bástyájáig húzódik végig. Ez az úgynevezett steppe-övezet, mely hol fakó, hol gesztenyebarna és fekete földszínével élesen elüt az északi erdőrégió mélyzöld foltjától s attól a dús vegetációjú szubtropikus déli tájtól, melyet a síkság felé a Kaukázus, a Hindukus és a Humalaya égbenyúló sziklafalai határolnak. A steppe nyilt, fátlan síkság, mely táji jellegét a föld jelenkorában, minden emberi beavatkozástól függetlenül nyerte el. Felszínét főként az övezet északi részében, melynek határvonalát a Kaspi, az Aral és a Balkas tavak északi partjai jelzik, fű borítja: innen a steppe szó, mely oroszul füvet, pázsitot jelent. Ettől délre a dúsfüvezetű fekete és gesztenyebarna földek fokozatosan homokos rónákba mennek át, melyek helyenként sivár pusztaságokkal váltakoznak. Bár a Pamirfennsík, az Altáj és a Tiensán hegyei egy keleti és nyugati részre tagolják e szinte mérhetetlen síkságot, a hegyvidék szorosai és hágói mégis minden időkre biztosították az átjárást s ezzel a steppe-övezet folytonosságát. Vissza TARTALOM A steppe kultúrája 5 A pogány magyarság 35 Szent István keresztény királysága 79 Az Árpádok parancsuralma 107 Kereszténység és alkotmány 145 A magyarság és nemzetiségei a középkorban 187 A kereszténység védőbástyája 219 Befejezés 263 Irodalom 269 Képmellékletek 272 Az ú.n. Nagy Károly-kard 80 Honfoglaláskori tarsolylemez 81 A székesfehérvári koronázó székesegyház alapfalai 96 Vörösmárvány királyfej (Kalocsa) 97 Jogar 128 A vatikáni magyar legendárium 129 Csák Máté legyőzése Rozgonynál 144 Attila alakja a Képes Krónikában 145