Politika és életszentség ROBERT SCHUMAN, EURÓPA ATYJA - Keresztények a XX. században

FÜLSZÖVEG ,,Mit csináljak egy olyan emberrel, aki egész nap imádkozik?" így beszélt egy francia diplomata 1948-ban Franciaország külügyminiszteréről, Robert Schumanról. Ugyanis - ahogy később nevezték - ,,Európa atyja" mindenekelőtt mélyen hívő keresztény volt. Életrajza nem csupán egy elkötelezett politikust, hanem egy lelki embert tár elénk. A francia államférfi 1886-ban született Luxemburgban, mint német állampolgár, de édesapja után a későbbiekben lotaringiainak vallotta magát. Az első világháború után Metz püspökének unszolására vállalta a közéleti szereplést. 1919-től negyven éven át nemzetgyűlési képviselőként működött. 1940-ben a francia politikusok között elsőként tartóztatta le a Gestapo. 1947-ben Franciaország pénzügyminisztere, majd miniszterelnöke, 1948-tól külügyminisztere, 1955-től pedig igazságügy-minisztere volt. Külügyminiszterként - öt évvel a második világháború után - hozta nyilvánosságra a XX. század egyik legmerészebb tervét, a német-francia kiengesztelődésen alapuló, lépésről lépésre megvalósítható európai integrációról szóló elgondolást. 1950. május 9-i nyilatkozatával rendkívüli bátorságról, hitről, bölcs előrelátásról tett tanúságot. Schuman legfőbb célja a hosszú távú béke és a nemzetek közötti együttműködés megteremtése volt. A hidegháború feszültségekkel teli korszakában nem csupán egy szűk körű, nyugat-európai gazdasági közösségről álmodott, hanem az öreg kontinens földrajzi, politikai és lelki értelemben is tágabb és mélyebb egységéről. Robert Schuman sugárzó személyiségének, a közjót szem előtt tartó szolgáló szemléletének különösen is időszerű üzenete van napjainkban, amikor a másikat ellehetetlenítő, elégedetlen széthúzás a jellemző, s az általa útjára bocsátott közös Európa erőtlenül vergődik. Schuman életútjával példát mutat arra, hogy bármely hivatásban élve, akár politikusként is lehet a szentség útján járni, és az egységet a legkülönbözőbb formákban, még ellenséges nemzetek között is meg lehet valósítani. Vissza TARTALOM Előszó 5 Bevezetés 19 Első fejezet Az Európai Közösség születése 21 Második fejezet Luxemburgtól Metzig 39 Harmadik fejezet Egyetem és munka 49 Negyedik fejezet Városi beilleszkedés 59 Ötödik fejezet Az első világháború idején 69 Hatodik fejezet A politika színpadán 73 Hetedik fejezet A képviselő 79 Nyolcadik fejezet Bizonyossá vált küldetés 89 Kilencedik fejezet Lotaringia lelke 101 Tizedik fejezet Visszatérés a szülőföldre 111 Tizenegyedik fejezet Közeledés a szörnyű csapás felé 117 Tizenkettedik fejezet A vihar 125 Tizenharmadik fejezet Az államférfi felemelkedése 131 Tizennegyedik fejezet A kormányfő 141 Tizenötödik fejezet A külügyminiszter 149 Tizenhatodik fejezet Az európai városállam 157 Tizenhetedik fejezet Zarándoklat Aix-en-Provence-ba 163 Tizennyolcadik fejezet Szózat az európaiakhoz 169 Tizenkilencedik fejezet A szenvedés útján 179 Huszadik fejezet Az Európai Parlament elnöke 189 Huszonegyedik fejezet Keresztút 195 Huszonkettedik fejezet Európa lelkéért 205 Huszonharmadik fejezet A politika szentségét felmutató keresztény 211 Függelék 215 Imádságok 229 Jegyzetek 243