Pozsonytól Kassáig (Felső-Magyarország építészete 1848-1918 között)

Szőnyi Endre végre magyar nyelven is megjelenő könyve Felső-Magyarország 1848-1918 közötti építészetét mutatja be, különösen nagy figyelmet szentelve Pozsony építészeti fejlődésének. A múlt század közepétől tapasztalható gazdasági fellendülés kedvező hátteret biztosított az építészet fellendüléséhez és fokozatos átalakulásához. Az építészetben az addig uralkodó klasszicizmust felváltja a romantika. Ennek egyik ága a középkor formakincse felé fordul, a múlt műemlékeit helyezve az érdeklődés középpontjába, a másik ága pedig a klasszicizmus alapelemeiből próbál meg új formanyelvet kialakítani. A nagyobb reprezentációra törekvő új ízléssel kapcsolatos elvárásokat azonban a romantika sem tudja maradéktalanul kielégíteni. Az új stílus követői ezért különböző korok különböző stílusváltozataiból és stílusformáiból válogatva alakítja ki az új stílus, az eklektika kifejezőeszközeit. Századunk első éveiben már Pozsonyban is megjelennek a Bécsből átvett szecesszió stílusában épült házak. Fokozatosan teret hódít az eklekticizmust felváltani szándékozó Jugendstil is. A stílusok eme változatosságát nemcsak Pozsony, hanem a többi felső-magyarországi város (Kassa, Besztercebánya, Trencsén, Nyitra, Körmöcbánya, Komárom, Losonc, Léva) épületein is megfigyelhetjük. A könyv kitér a falvak építészeti fejlődésre, a vidéki kastélyok építésére is, de szól a munkáslakások, a kórházak és iskolák, a múzeumok és színházak, a fürdővárosok és gyógyhelyek építészeti arculatának alakulásáról is. Szőnyi Endre könyve a maga adatgazdagságával, élvezetes stílusával, bő képanyagával nélkülözhetetlen kézikönyvként szolgálhat a téma iránt érdeklődők számára. A kötetet helységnévszótár, valamint a pozsonyi utcák és terek neveinek változásait rögzítő fejezet egészíti ki.