Pszichiátriai szakápolástan

A fejlett egészségügyi kultúrával rendelkező országokban elismert, hogy az emberi populáció tekintélyes része élete folyamán nagy valószínűséggel átesik valamilyen mentális krízisen. A pszichiátria bár nem elsődleges ellátási diszciplína abban az értelemben, amelyben a belgyógyászat vagy a sebészet, mégis fontos szerepet játszik az egészségügy minden területén. A mindennapi életben egyre jobban előtérbe kerül az ember megértésének szükségessége, lelki problémáinak felismerése. Az emberek 95%-a nem pszichiáter szakorvost keres fel lelki problémáival (ha egyáltalán orvoshoz fordul), hanem kezelését a családorvostól, illetve egyéb szakmai csoporttól kapja, amelyben erőteljes hangsúlyt nyer az ápolás. Vajon mi, ápolók, erre fel vagyunk készülve? Elegendő a tudásunk, hogy a szomatikus ápolás mellett a lelki egyensúly helyreállításában is szakszerűen segédkezzünk? A különböző ápolói kongresszusokon részt véve minduntalan hallom: ,,a beteg pszichés vezetése". Tudjuk mi is az? Amíg nincsenek meg a kellő ismereteink az emberi psziché normál és kóros működéséről, addig csak a beteg ember szomatikumának az ápolására vagyunk képesek. A tudás megszerzésének első szintje az e témakörben használt alapfogalmak elkülönítése, és pontos definiálása. Ez egészségügyi kultúránk részét képezi. Az ápolás minden szintjén oktatok, és folyamatosan szembesülök azzal a ténnyel, hogy a különböző oktatási formák milyen kevés figyelmet fordítanak a pszichiátriára, illetve a mentális betegek ápolására. Sok esetben a hallgató nem tudja a különbséget a pszichiátria, pszichológia, neurológia között, vagy nincs elképzelése az elmebetegségről, ami van, az is előítéletektől terhes. A mentális betegségek gyakoriak. Az egészségügyi személyzet a körzetekben, szakorvosi rendelőkben, ambulanciákon, osztályokon majdnem biztos, hogy naponta találkozik ezen betegekkel. E tények is azt mutatják, hogy a pszichiátriai ismeretek hiánya a személyzet részéről tarthatatlan, és változtatást követel. Ez a könyv megpróbálja mindazt az ismeretet a hallgató számára átadni, amely a pszichiátriai beteg korszerű ápolásához nélkülözhetetlen. A könyv áttekintést ad a pszichiátria alapfogalmairól, jellegzetességeiről és az egyes betegségekről. A betegségek tárgyalásánál a tünetek leírására nagy hangsúlyt fektettem. Az ápolási teendők ápolási problémákként, ápolási célokként és ápolási tervekként kerültek leírásra. Az ápolási problémák leírásánál az egyszerűségre, a gyakorlatban történő használhatóságra és a rövidségre törekedtem. Ha a probléma oka maga az alapbetegség, vagy nem lehet pontosan meghatározni, akkor a kiváltó tényezőt elhagytam. Sok esetben a problémának a tüneteit sem írtam le, hiszen például egy agitált, nyugtalan beteg viselkedésének a mibenlétét mindenki el tudja képzelni. A problémák priorizálását csak valós esetekben lehet megtenni, hiszen egyazon probléma más-más páciensnél különböző súlyosságú lehet, és ezek is időben változhatnak. Vissza