Püspökök, barátok, parasztok

FEJEZETEK A SZEGEDI FERENCESEK TÖRÖK KORI TÖRTÉNETÉBŐL Néhány térképpel illusztrálva. ELŐSZÓ A szeged-alsóvárosi ferences templom és kolostor 500 éves évfordulóján adja kezünkbe a METEM ezt a munkát a szegedi ferencesek török kori történetéről. A jubileumi ünnepségek mottója szerint ez az 500 év ,,kötelez". Ez a kötelezettség az itt élt ferencesek életpéldájának felidézésére szólít minket. Ha történelmi körülményeik közé bele tudunk helyezkedni, megértjük konfliktusaikat, vívódásaikat - és helytállásuk nagyságát. Molnár Antal munkája ezért főhajtásra késztet. A szakszerű történészi munka nem akarja azonnal és minden áron arról meggyőzni az olvasót, hogy mennyire szentéletűek volt a 127 ferences barát, akinek nevét az 1644 és 1686 közötti időszakból rekonstruálni tudjuk. Azzal viszont, hogy belehelyezi munkásságukat a hódoltság kori Magyarország viszonyai közé, ez a könyv új fényben mutatja meg azokat az érdemeket, amelyeket a legendás hagyomány többnyire csak a dicséretekben hordozott. A források szívós felkutatása és aprólékosan pontos felidézése így válik újfajta ,,hagiográfiává", ahol az életszentség laudációja helyett az Isten szolgálatában végzett útkeresés, a konkrét helyzetekben való helytállás fedezteti fel velünk az emberi érdemet. A hódoltsági időszak szegedi ferences életének külső vonásai látszólag annyi mindenben eltérnek az umbriai ,,ferences romantikától". Az elűzött magyar egyházmegyei hierarchia érdekeinek képviselete, a magyar nemzeti identitás táplálása és védelme (olykor más nemzet katolikusaival ütközve), a harci cselekmények között való eligazodás (esetenként hírszerzés), koldulás helyett gazdálkodásra kényszerítve - mindez nehezen idézi fel bennünk a ferences kezdetek jól ismert eszményképeit. De ezeknek a ferenceseknek nem volt választásuk. Nekik ott, akkor kellett megtalálniuk Szent Ferenc eszményeinek megvalósulását. Ez a történészi munka megérezteti, hogy a szegedi barátok ebben hűségesek voltak, és a későbbi büszkeség nem volt alaptalan. Kötelezettségünk a megértésre - és a tanulásra szól. Nem a múlt érdekességeit szemezgető ,,műgyűjtő" figyelmével kell tehát olvasnunk ezeket az oldalakat, hanem a történelem tanítómestere iránt nyitott szív figyelmével. Szolgáljon ez a mű minden olvasó okulására, és a bizalom erősödésére abban az Istenben, aki történelmünket rendezi. Várnai Jakab OFM tartományfőnök