Bittner Dóra rajzaival - Nyilas Atilla válogatott és új verseket tartalmazó kötete, a Ráolvasások könyve mely küllemében a szerző egyik korábbi, Holtjáték című kötetét idézi a hatodik ,,könyvnyi" bejegyzés a szerző bibliográfiáján. Tulajdonképpen egyetlen, több könyvön átnyúló versciklus darabjainak összegyűjtését, átrendezését, helyenként átiratát és könyvvé bővítését nyújtja az olvasónak, ezért is mellőzi a további belső tagolást. Bár nem a ,,legszebb versek" gyűjteménye, mégicsak valamiféle számvetés ez a könyv. Egy sűrűn publikáló, sokat író szerző egyik legfontosabb motívumcsoportjának vonzáskörébe tartozó szövegek találhatók benne. Ahogy a kolofon írja, ,,poétikai-tematikus válogatás", Nyilas valamilyen formában vallásossághoz, létértelmezéshez kapcsolódó írásainak legjavából. Vannak e könyvben ,,istenes" versek épp úgy, mint a keresztenység előtti időkből származó, a kötetcímbe is beemelt ,,ráolvasások", archaikus népi imádságok parafrázisai, indián rítusokat idéző szövegek, lételméleti alapra emelt szerelmi, apa- (kétféleképpen is) és család-versek. Tematikai sokszínűsége mellett költői eljárásai is számosak, így nem is arról volna szó meglátásom szerint, hogy minden egyes szöveg elgondolható lenne ugyanazon poétikai alakzat aktivizálójaként, sokkal inkább hanghordozásában, modalitásában hordoz mindegyik valamit a mantrák mormolásából, hol jobban, hol kevésbé feltűnően.
A fülszöveget jegyző Pócs Éva néprajztudós a ráolvasások mágikus célzatára helyezi a hang-súlyt, egyúttal felhívja figyelmünket arra is, hogy a Nyilas-kötetben található allúziók szavai eredeti funkciójukat vesztett, másként ,,hasznos", mert főleg ,,szép" szavak, amelyeknek ilyen formában ,,még nagyobb hatalmuk lehet, hiszen költő mondja" őket. Ez a kötet egyébként nem csak a fülszöveg révén igyekszik mintegy antropológiai horizontban is elhelyezkedni. (Korábban még írók-költők jegyezték a Nyilas-kötetek fülszövegét, Kemény István, Tóth Krisztina...) Borítólapja megbontja a hagyományos szerző-cím konstrukciót: ,,RÁOLVASÁSOK KÖNYVE NYILAS ATILLÁTÓL" szerepel rajta. Ez ahelyett, hogy szerzőtől eloldott, olvasóra nyitott verseket tolna előtérbe, a szerzőt direkte-durván ,,feladóként" jelöli meg. Józan olvasó szemmel meg emiatt úgy fest a könyv, mint egy kéziratos, kapcsos füzet, tetején a megcímzett vignettával - mint egy igazi gyűjtemény, afféle autentikus forrásanyag. Ismertető: "Belelapozás".
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
