Regionális politika és közigazgatás

TARTALOM Előszó 9 A területi irányítás történeti és elméleti alapjai 11 A területi hatalommegosztás története 13 A területi közigazgatás-szervezés alapfogalmai 16 Decentralizáció - dekoncentráció 16 Uniátius és föderatív állam 23 A területi decentralizáció alapelvei 26 Ultra vires és általános felhatalmazás 26 Ultra vires 26 Általános felhatalmazás, széles felelősség 27 Szubszidiaritás 30 Hálózat paradigma 32 Az önkormányzati szerepkörök 32 Állami irányítás - ellenőrzés a helyi szervek felett 35 A területi szervezeti formák pluralizálódása 36 A területi igazgatás szintjei 39 Az önkormányzati rendszerek alapszintje 41 Integrált települési önkormányzati rendszerek 42 Fragmentált települési önkormányzati rendszerek 44 Önkormányzati társulások 48 A városigazgatás speciális formái 51 Agglomerációs igazgatás 52 A nagyvárosi igazgatás decentralizálása 55 Új jelenségek a rurális térségek igazgatásában 59 A területi közgazgatási egységek struktúrája 61 Az alsó középszintek 62 Egyszintű területi önkormányzati beosztású államok területi önkormányzatai 64 Többszintű területi beosztással rendelkező államok 67 Területi önkormányzat nélküli országok területi igazgatása 70 A kormányzat alatti (szubnacionális), illetve "felső közép" szintek 71 A regionalizmus motivációi 72 Regionális önkormányzati szinttel rendelkező országok 76 A föderalizált államok "régiói" 79 A rendszerváltó kelet-közép-európai országok területi közigazgatása 84 Regionális politika - a közigazgatás-szervezés új kihívása 87 A regionális érdekviszonyok tartalma 89 A regionális érdekviszonyok érvényesülése központi szinten 91 A regionális érdekek megjelenése nemzetközi szinten 94 A regionális politika és modellváltozásai 96 A regionális politika fejlődési korszakai 96 A regionális különbségek kezelésének néhány közjogi eszköze 97 Állami újraelosztás 97 Területi tervezés 100 Az irányítási-intézményi viszonyok változása a regionális politikában 103 A regionális szintek felértékelődése 104 A speciális területfejlesztési, partnerségi intézmények elterjedése 105 Fejlesztési ügynökségek 106 Public-private partnerségi szervezetek 107 Az önkormányzatok gazdaság-, illetve területfejlesztési aktivitásának erősödése 108 A területfejlesztés és a közigazgatás kapcsolatrendszere a rendszerváltás előtt Magyarországon 111 Hierarchikus tanácsrendszer és voluntarista területfejlesztési politika 113 A tanácsrendszer liberalizálása és az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció, 1971 116 A terület- és településfejlesztési politika megkésett korrekciója 1985-ben 121 A területpolitika régi és új modelljének találkozása két rendszer határán 125 A terület- és településfejlesztés forrásszerkezetének átformálódása 125 A területi politikai döntési mechanizmus 1990 előtti reformelképzelései 126 A terület- és településfejlesztés célrendszerének átalakulása 127 Az önkormányzati modellváltás civiltársadalmi, politikai előzményei 128 A helyi-területi hatalomgyakorlás közjogi-politikai keretei Magyarországon a rendszerváltás után 131 A helyi hatalom intézményesítése 133 A magyar önkormányzati rendszer legfontosabb szerkezeti sajátosságai 135 Az önkormányzati rendszer struktúrájának szabályozása 135 A települési igazgatási szint strukturális jellemzői 135 A területi önkormányzati szint helyzete 139 Az önkormányzati belső szervezet 141 Önkormányzatok és helyi társadalom 143 A területi államigazgatás átalakulása 144 A területi irányítás továbbfejlődésének eseményei 1994 után 149 Az önkormányzati törvény módosítása 149 A területi államigazgatási reform 152 Területszervezési dilemmák a kilencvenes évek végén 155 A megyei földrajzi beosztás történeti áttekintése 156 Az 1990-1996 között létrejött kistérségi szerveződések alapvető jellemzői 158 A regionalizációs kísérletek története 161 Regionális politikai modellváltás - a területfejlesztés intézményrendszere Magyarországon 165 Regionális politika 1996-ig 167 A rendszerváltás kihívásai 167 A területfejlesztés központi szereplői 169 A területfejlesztés területi szereplői 171 A területfejlesztési modellváltás, a területfejlesztési törvény előkészítésének politika és elméleti összefüggései 176 Az 1996. évi területfejlesztésről és rendezésről szóló törvény - a regionális politika új modelljének elvi alapjai 180 A területfejlesztés új intézményrendszere 183 Az intézményrendszer szabályozásának folyamata és sajátosságai 183 A területfejlesztés országos irányítása 190 A területfejlesztés regionális szintje 195 A szabályozás 195 A regionális tanácsok működési tapasztalatai 201 A területfejlesztési intézményrendszer kulcsszereplői, a megyei területfejlesztési tanácsok 212 A szabályozás 212 A megyei területfejlesztési tanácsok működési tapasztalatai 213 A kistérségi társulások 220 Területi információs, monitoringrendszer, a területfejlesztési intézmények szervezeti környezete 222 A területfejlesztési intézményrendszer továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok 226 A kormányzati koordináció megerősítése 227 A régiók megszilárdítása 228 A megyei szint újragondolása 231 Kistérségek helyzetbe hozása 232 A regionális politikai eszközrendszer és intézményrendszer kiszélesítése 233 A területfejlesztési modellváltás hatása az önkormányzati és államigazgatási szektorra, valamint a területfejlesztés többi szereplőire 235 A települési önkormányzatok térbeli érzékenységének növekedése 235 Csalódott, helyüket kereső megyei önkormányzatok 236 "Korporálódó" területi közigazgatás 239 A magyar területi közigazgatással szembeni elvárások a régiók Európájában 241 A rendszerváltás hatása a közigazgatás rendszerére 243 Főbb fejlődési irányok a magyar közigazgatási struktúrában 246 Állami visszavonulás - a közhatalmi, bürokratikus elemek rovására 246 Szervezeti pluralizmus - rugalmasabb működés 246 Decentralizáció - dezintegráció 247 A szakmai színvonal és a hatékonyság romlása 248 A kormányzati reformelképzelések jellemzői 248 A területi közigazgatás-szervezés közös alkotmányos alapelvei 250 Önkormányzati dominancia és hatékony állam 251 Demokratikus, ellenőrzött, szabályozott közigazgatás 252 A szektorok és szintek közötti munkamegosztás elvi keretei 254 A regionális politika irányítási szükségeletei és a területi közigazgatás jövőképe 255 Gyenge régiók - erős megyei területfejlesztési tanácsok 257 Erős területfejlesztési régiók - erős megyei területfejlesztési tanácsok - átalakuló kistérségek 258 Erős területfejlesztési régiók - megszűnő megyei területfejlesztési tanácsok - erősödő megyei önkormányzatok 259 Politikai régiók - a megyék felett vagy a megyék helyén 260 A régióépítés stratégiája 262 A regionális funkciók köre 263 A területi igazgatási szintek száma 265 Makropolitikai összefüggések 267 A szintek közjogi státusa 268 A régiók száma, központja és határa 269 Regionális identitás erősítése, kiépítése - regionális PR -, marketing 270 Irodalom 275 Mellékletek 291 Tárgymutató 299 Névmutató 301