Rendszerváltás a felsőoktatásban. Bologna-folyamat, modernizáció

Az egyetem intézménye középkori megszületése óta változások sorozatán ment keresztül: ahogy az idők változtak, úgy változott az egyetemről, annak missziójáról, a társadalomban betöltött szerepéről, feladatairól vallott felfogás is. Az első egyetemek megalapítása óta ugyanis az európai társadalmakban is óriási változások mentek végbe: társadalmi berendezkedések, ipari-technológiai forradalmak váltották egymást, világméretű konfliktusok, háborúk rengették meg a világot. E viharok közepette az egyetem mindig képes volt megújulni. A XX. század második fele, a globalizáció azonban olyan változásokat gerjesztett, amelyek talán minden eddiginél erőteljesebb kihívást és fenyegetést jelentenek az egyetemi gondolat, az egyetemek történelmileg kialakult struktúrái számára. A piaci viszonyok ugyanis a felsőoktatás régióit sem kerülik el, és nem kímélik: ma már tudáspiacról, "academic capitalism"-ról beszélünk, ahol piackomfort módon kellene viselkedni, ha más szereplők már ilyen eszközöket alkalmaznak. "A "Bologna Club" abból a célból jött létre, hogy együtt tárjuk fel a legfontosabb problémákat, hogy azokat nyíltan vitassuk meg, és hogy megkeressük a konszenzusos megoldást. Ebből a szempontból nézve nem létezik az "Európai Oktatási Rendszer" vagy az "Európai Tanterv", maguk az aláíró országok sem szándékoznak ilyet létrehozni. Nemzeti oktatási rendszerek és tantervek léteznek, az európai kulturális sokszínűség mély átérzése - ez a sokszínűség gazdagságot jelent,l és hatalmas előnyt biztosít számunkra. Ezt az előnyt és gazdagságot azonban csak akkor leszünk képesek kölcsönösen és teljes mértékben élvezni, ha közöttünk egy szilárd burkolatú "közös összekötő utat" építünk ki. A végcél a gazdagság; a "közös út" csak egy ehhez szükséges eszköz. Meg kell építenünk."