Retorika

Megjegyzés: Néhány fekete-fehér illusztrációval. FÜLSZÖVEG A retorika a szónoklat tudománya, a rétor maga a szónok - görögül. Oratoria: szónoklattan, orátor maga a szónok - latinul. A szónoklás tudományát, művészetét, mesterségét hívták latinul elokvenciának, ékesszólásnak is. A retorika jelenti tehát a szónoklat elméletét és gyakorlatát, a szónoki beszéd megalkotását és az előadását. Később kitágult a szó jelentése, és a prózai műfajok elméletét is retorikának nevezték. A stilisztika csak később válik el a retorikától, s párhuzamosan haladnak egymás mellett. Babits Mihály is úgy beszél a stilisztikáról és a retorikáról, mint "arról a két stúdiumról, amelyet a klasszikus ókor egynek tekintett és egy néven retorikának nevezett." Sokak érzékelésében a retorika, a szónoklat, a szónok kifejezések elavultnak vagy legalábbis régiesnek hatnak, mások úgy érzik, hogy a hozzájuk tapadó hangulat "fennkölt", emelkedett, hivalkodó magatartást és stílust sugall. Mindezek az érzések, megállapítások nem teljesen alaptalanok. Mi mégis helyesnek érezzük a retorika szó használatát (a rétor, orátor és társait természetesen nem, legfeljebb stílusárnyalatként), hiszen a poétikát és stilisztikát egyértelműen elfogadjuk. A retorika elnevezése mellett szól az is, hogy tömör egyszerűségében összefoglalja mindazokat a műfajokat, amelyek a szónoklatot, az előadást, a beszédet és teljes változattárát magukban foglalják. Valóban hallunk például olyan kifejezést, hogy "ez csak üres retorika", de ez nem a retorika szót bélyegzi meg, hanem az előadó gyöngeségét. Ugyanígy emelhetnénk kifogást a szónok és szónoklat szavak ellen is, pedig mindkettő - a maga helyén és idejében - helyes lehet. Vissza TARTALOM Bevezetés Retorika, szónoklás, közéleti beszéd 11 Retorika, rétor - szónoklattan, szónok 11 A szónoki beszéd célja 13 Rátermettség - tanulás 14 A közéleti beszéd felelőssége 16 Elméleti felkészülés Az elméleti felkészülés szakaszai 21 Anyaggyűjtés 21 Elővázlat 24 Elrendezés 25 A bevezetés 27 Az előadás pontos címe 27 A jóindulat fölkelése 27 A beszéd indítása 29 A bevezetés tartalma 32 A tárgyalás 33 A befejezés 38 Az átvezető rész 38 Az összefoglalás 39 Az érzelmi háttér 40 A végső kicsengés 41 A kidolgozás 44 Elvi alapok 44 Nyelv és stílus 56 Stíluskövetelmények 60 Világosság 60 Egyszerűség 61 Tömörség 62 Szemléletesség 63 Jóhangzás 64 A közéleti beszéd stílusa 66 Az írott és beszélt stílus 66 A szavak világa 67 A mondatszerkesztés 76 A beszéd stílus hibái 77 Utóvázlat és közvetlen felkészülés 85 Gyakorlati fölkészülés Beszédtechnika 91 Légzéstechnika 92 Hangképzés 97 Gyakorlatok 98 Kiejtés 106 A hangok és szótagok tiszta kiejtése 107 A mássalhangzó-torlódás elkerülése 108 A szájüregi hangképzés 109 A zöngés-zöngétlen párok 110 A mássalhangzók alkalmazkodása 111 Igazodás 112 Hasonulás 114 Összeolvadás 122 Egyéb változások 123 A magánhangzó mint szótagmag és a ritmus 128 Ejtésproblémák 134 Idegen szavak kiejtése 134 A tájnyelvi ejtés 137 Beszédhibák 138 Az orrhangzós beszéd 138 A magánhangzók ejtési hibái 140 A mássalhangzók ejtési hibái 141 Ritmushibák 148 Beszédtechnikai gyakorlatok 156 Beszédművészet 164 Hangsúly és hangsúlyozás 164 Az értelmi hangsúly 167 Mi hangsúlyos a magyar beszédben? 167 Mi nem hangsúlyos a magyar beszédben? 173 Egyéb hangsúlyviszonyok 176 Az érzelmi hangsúly 178 A ritmikai hangsúly 179 Hanglejtés 179 A beszéd modulációi 184 A hangerő váltása 184 A hangmagasság váltása 186 A hangszín váltása 186 A gyorsaság váltása 187 A váltások egysége 191 Az írásjelek átértékelése 191 Olvasás és beszéd 193 A beszéd gyakorlati lélektana 197 A beszédről 197 A szónokról 199 A hallgatóságról 201 Az előadásról 203 A lámpalázról 206 A beszéd fajai 210 A politikai beszéd 210 A jogi beszéd 212 A tudományos beszéd 214 A társadalmi élet beszédei 215 A rádió- és televízió-beszéd 218 A szónok és kora Szemelvények szónoki beszédekből 223 Világtörténelmi szemelvények 224 Démoszthenész (i.e. 384-322) 224 Marcus Tullius Civero (i.e. 106-43) 227 Alighieri Dante (1265-1321) 231 Oliver Cromwell (1599-1658) 233 Antoine Saint-Just (1767-1794) 235 Karl Marx (1818-1883) 238 Jean Jaurés (1859-1914) 240 Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) 244 David Alfaro Siqueiros (1898-1974) 244 Magyar szemelvények 251 Kölcsey Ferenc (1790-1838) 251 Kossuth Lajos (1802-1894) 253 Széchenyi István (1791-1860) 258 Arany János (1817-1882) 260 Eötvös József (1813-1871) 263 Kemény Zsigmond (1814-1875) 265 Deák Ferenc (1803-1875) 267 Gyulai Pál (1826-1909) 270 Bokányi Dezső (1871-1940) 273 Móricz Zsigmond (1879-1942) 274 Kodály Zoltán (1882-1967) 277 Révai József (1898-1959) 279 Balázs Béla (1884-1949) 281 Veres Péter (1897-1971) 283 Németh László (1901-1975) 286 Ortutay Gyula (sz. 1910) 287 Erdei Ferenc (1910-1971) 290 Kádár János (sz. 1912) 293 Aczél György (sz. 1917) 296 Illyés Gyula (sz. 1902) 300 Névmutató 307