Romák, cigányok, utazók

Az Európa Tanács először 1985-ben adta ki ezt a könyvet. Azóta az Európa Tanács és a cigánykérdésben közvetlenül érdekelt szervezetek számos nyelven, széles körben terjesztették. Változatlanul nagy a kereslet hasonló információs kiadványok iránt, és egyre inkább bebizonyosodik az új fordítások szükségessége. Az 1985-ös kiadás újranyomtatása vagy fordítása helyett azonban két okból helyesebbnek tűnt az eredeti szöveg időszerűsítése: az első az, hogy a teljes Európában kell számba venni az 1989 óta komoly változásokon átment cigány közösségeket; ezek a változások közvetlenül kihatnak a közösségek országok közötti és európai helyzetére. A szöveg időszerűsítését szükségessé tették az azóta beszerzett információk, amelyeket elsősorban a nemzetközi szervezetek, vagy azok segítségével folytatott elmélkedések és tevékenységek tártak fel. Már a 80-as évek elején felmerült a könyv kiadásának gondolata, amely egyike volt azoknak a konkrét európai kezdeményezéseknek, melyeknek a célja az volt, hogy jobban megismertesse és ezzel elismertebbé tegye a cigány közösségeket, és javítsa a velük szembeni bánásmódot. Ez a mű részét képezi annak a 125-ös Határozatra (1981) adott válasznak, amelyet a Helyi és Területi Hatóságok Konferenciája hozott a ,,helyi és területi hatóságok szerepéről és felelősségéről a nomád származású lakosság kulturális és szociális problémáival kapcsolatban". A Konferencia több javaslattétel mellett arra kérte fel a Kulturális Együttműködési Tanácsot (CDCC), hogy vegye tervbe a ,,nomádok oktatási és képzési problémáinak alapos tanulmányozását" és ,,a kultúrák közötti oktatás terén végzett munkájának részeként készítsen ismertetőket a pedagógusok számára az európai tagállamok nomád eredetű népességéről, történelmükről, kultúrájukról és családi életükről", valamint tanulmányozza egy olyan ,,sajátos képzési program lehetőségét, amely lehetővé tenné a pedagógusok számára a cigány nyelv oktatását". Egyéb előzetes szövegek és jelentések között az Európa Tanács Miniszteri Tanácsának 13-as határozata (75) az oktatási problémákra fektette a hangsúlyt. TARTALOM Előszó 7 ELSŐ RÉSZ - Szociokulturális adatok 1. A felfedezés 13 Eredet 13 Szétszóródás és megtelepedés 15 Vándorlások 16 2. A népesség 19 Számuk 19 A nevek 22 Lakóhely 23 3. A nyelv 27 Változatok 27 Összehasonlítások 30 Funkciók 33 4. A társadalmi felépítés 37 Mozaik 37 Felépítés 42 Házasságkötések 42 Társadalmi ellenőrzés 43 5. Az utazás 47 6. A család 51 7. A vallás 55 8. A gazdasági szervezet 57 9. A művészet 61 10. Életvitel - identitás 67 MÁSODIK RÉSZ - Szociopolitikai adatok 11. A történelmi tapasztalat 73 A kizárás 74 A bezárás 80 A magábazárás 84 A határozatlanság 88 12. Az új idők 89 A személyek és csoportok státusza 89 Az utazás státusza 90 Egyéb szabályozások 91 A közigazgatás 93 13. A fogadtatás 95 A helyi népesség 95 A helyi hatóságok 97 A nomádok állomásozása 99 A letelepedettek lakóhelye 100 14. A képzeletbeli cigány - a manipulált képzet 103 15. Az iskola intézménye 109 A kontextus összetevői 109 Egy alapvető tét 111 A specializált osztályok 112 A szokványos osztályok 114 Az iskolai oktatás filozófiája 117 Az interkulturális oktatás felé 121 16. A szociális tevékenységek 123 A szociális munka 123 A nem cigány egyesületek 126 Egy új helyzet felé? 127 17. A cigány szervezetek 131 A cigány szervezetek története 131 Gyökeres változás 137 Politikai tét 139 18. A nemzetközi szervezetek 143 Az Európai Közösség 143 Az Európa Tanács 145 A CSCE 148 Az Egyesült Nemzetek Szervezete 149 Széles körű mozgalom a cigányokért és az utazókért 150 19. Gondolkodás és cselekvés 153 Utazás Cigány országban 153 A fejlődés támogatása: a bizonytalanságok birodalma 154 Új tájék 155 Elvek 156 Rugalmasság a sokféleségben 156 Pontosság és világosság 157 Támaszkodás a belső dinamizmusokra 158 Az egyeztetés 159 A koordináció 160 A tanulmányozás és az elmélkedés 161 Az információ és a dokumentáció 162 Bibliográfia 169