Rózsa Sándor a lovát ugratja

Ki volt ez a Rózsa Sándor? "A világ legkegyetlenebb gyilkos rablója" vagy "a legirgalmasabb szívű, szegénypártoló testvér"? Történelmi személyiség, köztörvényes bűnöző vagy a nép képzeletében született hős? Tudatos vagy sorsszerű a betyársága? Rózsa Sándor rács mögé kerül. Megszökik, bujkál a Szeged környéki pusztán, és a maga módján tesz igazságot a hatalmukat fitogtató perszekútorokkal vagy a foglalkozásával visszaélő orvossal szemben - legalábbis a legenda szerint. Legenda ez, mese, még ha van is valóságalapja. Móricz legfőbb írói erénye pedig abban áll, amit ennek az alapvetően gyengéd, már-már lírai regényalaknak a története örvén a Nagyalföld egy tájának, Szegednek és környékének tizenkilencedik század eleji társadalmi és közigazgatási viszonyairól elmond. Az - Schöpflin Aladár szavaival - "föltétlenül hiteles". A mű először 1941-ben, utoljára 1987-ben jelent meg. 1971-ben emlékezetes filmsorozat készült belőle Oszter Sándor főszereplésével. A szöveget gondozta, a jegyzeteket és az utószót írta H. Bagó Ilona.