Sárkányos mese igazából

"A repülő kastély, a szélkötő Kalamona, a Hollófernyiges, a Világszép Nádszálkisasszony, valamint a hatfejű, a tizenkét fejű és a huszonnégy fejű sárkányok sokaknak ha nem is közeli, de nem is olyan nagyon távoli ismerősei. Nem mondható el ugyanez Zebikéről, Ágacskáról, a Kálkápolnai Nagypapáról és a Nyomozódetektívről. Őket legfeljebb a Dembinszky utca 22. lakói ismerik, de ők sem ismerik dr. Privoda Bélát, mert ez az illető nem illető, hanem sárkány, méghozzá jóságos. Mindenki tudja jól, hogy van mesélés és mesehallgatás, hiszen mindenki hallgatott és majdnem mindenki mondott már mesét, de kevesen sejtik, mi is az a mesejárás. Persze egyszerű: lefekvés után egy titokzatos csigalépcsőn le kell osonni a mesébe. Ezt tették, nem is egyszer, Zebike és Ágacska, ezt tette a Nyomozódetektív, aki utánuk lopózott, ezt tette a Kálkápolnai Nagypapa, aki mindig abban a mesében ébredt fel, amelyikben éppen elaludt. Persze akár a mese végéig ott ácsoroghattak volna a mese legelején, ha nem csatlakozik hozzájuk dr. Privoda Béla, aki ugyancsak járatos ezekben a sárkányos mesékben, amelyeket eddig nélkülük hallgattunk" - írja a szerző könyvéről, melyet Bányai István kitűnő illusztrációival adunk közre.