Sissy - a magyarok későbbi védangyala -, a vadóc bajor herceglány gyűlöli a kötöttségeket, kóborol, álmodozik, remekül érzi magát liberális felfogású apja társaságában. Nem is volna ez olyan nagy baj, ha az ifjú Ferenc József császár nem szeretne fülig bele első látásra, és nem akarná feleségül venni. Sissy életének első szakaszát meséli el az osztrák írónő. Fény és árnyék, lelkesültség és csüggedés, mulatságos és szomorú fordulatok jellemzik Erzsébet életének ezt az időszakát. A fény Ferenc József rajongó szerelme, az árnyék Zsófia anyacsászárnő féltékenysége, az ókonzervatív bécsi udvar intrikái.
Zsófia császárné halálos ágyán békejobbot nyújt Sissynek. Ferenc József úgy érzi, a gyász végre összehozza gyönyörű feleségével. Ám hamarosan kiderül, nemcsak anyósa miatt menekült az ifjú császárné a bécsi udvarból. Hiába szereti férjét, űzi, hajtja szabad természete, nyugtalansága. Rajong a lovakért, a vadászatokért, az utazásért, a viharos tengerért. Európa legszebb asszonya meghódítja és megbotránkoztatja Európát. Ahogy múlnak az évek, Sissy feje fölött egyre inkább gyülekeznek a viharfelhők: Rudolf trónörökös egyre kezelhetetlenebb, a kedves unokafivéren, Lajos bajor hercegen egyre inkább kiütköznek az őrültség jegyei, két különös asszony tűnik fel Bécsben: Vetsera bárónő, valamint Schratt Katalin, az elbűvölő színésznő.
Erzsébet életének legtragikusabb szakaszát idézi a krónikás. Az ötvenes éveiben járó gyönyörű asszony, aki változatlanul idegennek érzi magát a bécsi udvarban, folyton menekül a sorsa elől, utazgat a világban, de megnyugvást sehol sem lel. Porig sújtja Lajos bajor király tragikus halála, s abban reménykedik, hogy gyermekeiben vígaszra lelhet. Az ifjú trónörökös azonban egyre különösebben viselkedik, és egy nap meghozzák Mayerlingből a hírt; Rudolfot Vetsera Mary társaságában holtan találták a vadászházban.
Sissy ötvenévesen és nagymamaként is elbűvölő, gyönyörű asszony, még akkor is, ha mély gyászában csak fekete ruhában mutatkozik. Rudolf trónörökös halála után végképp nem tudja elviselni a Burg nyomasztó légkörét. Azt reméli, hogy a Korfu szigetén felépített kastélyban megtalálhatja lelki békéjét, ám mire elkészül a csodapalota, Sissy rádöbben, hogy az álmok sohasem valósulnak meg. Űzi-hajtja a nyugtalanság, beutazza egész Európát, de sehol nem találja a helyét. Ráadásul a kijelölt trónörökös, Ferenc Ferdinánd sorsa is nyomasztja. A fiatalember szembeszáll Ferenc József akaratával, szerelemből kíván nősülni, s ehhez a királyné segítségét kéri. Erzsébet a pártjára áll...
1896. Milleneumi ünnepségek Budapesten. A magyarok őrangyala, Erzsébet - hosszú évek után - megjelenik a nyilvánosság előtt. Ám hiába a nagy éljenzés, Sissyt nem lendíti ki súlyos depressziójából. Kétségbeesetten menekül önmaga elől, járja a világot, de sehol nem tud megnyugodni. Aggódik a jövőért, Ferenc Ferdinánd trónörökös és ,,rangon aluli" menyasszonya sorsáért, betegesen dacol az öregséggel, mániákusan fogyókúrázik, pedig már senkinek sem akar tetszeni. A pletykaéhes újságírók egyszerre azt kezdik terjeszteni, hogy a császár és Schratt Katalin művésznő között nem csupán barátság szövődött.
Sissy élete alkonyán már csak emlékeinek él. Íróasztalán díszes keretben ott áll leghűségesebb lovagja, gróf Andrássy Gyula arcképe. A daliás gróf, akit forradalmi tevékenysége miatt halálra ítéltek, mikor amnesztiát kap a szép osztrák császárné kívánságára, elhatározza, hogy sokat szenvedett hazája javára fordítja Sissy rokonszenvét. Ferenc József politikai megfontolásból arra kéri feleségét, hódítsa meg a grófot, segítse elő a megbékélést, a kiegyezést. A politikai indíttatású flört mély szerelemmé fejlődik. Sissy élete legboldogabb napjait éli, s iszonyatos lelki tusa után tud megálljt parancsolni érzelmeinek
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
