Strasbourgi ítéletek a magyar büntetőeljárásban

A gyakorló büntetőjogászok számára először jelenik meg olyan kézikönyv, amely a magyar büntetőeljárási törvény rendelkezéseit követve mutatja be az Emberi Jogok Európai Bíróságának legfontosabb ítéleteit. A strasbourgi ítéletek lényeges, szerkesztett részei megfelelő rendszertani alapon, ,,tükörképként" jelennek meg a könyvben a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezései mellett. A kiadvány tehát a magyar büntető eljárásjog szemszögéből magyarázza, értelmezi a Strasbourgi Bíróság ítéleteit, így teszi az Olvasó számára érthetővé, gyakorlativá a sokszor érvényesíthetetlen nemzetközi szabályoknak, holt betűnek tűnő rendelkezéseket. Az egyes határozatok kapcsán a Szerzők felhívják a figyelmet a magyar anyagi és főként eljárásjogi következményekre, a hazai büntetőügyekben is alkalmazható, hivatkozható elvekre és szabályokra. A kötet átfogó jelleggel ismerteti a Strasbourgi Bíróság azon határozatait, amelyekre az eljárási jogok védelme, biztosítása érdekében a magyar bíróságok előtt hivatkozni lehet. Az Olvasó megismerheti a Bíróság eljárási rendjét, illetve megtudhatja, miként kell e fórumhoz fordulni, a beadványokat elkészíteni. A kötet további aktualitását két, néhány héttel ezelőtt kihirdetett büntetőjogi vonatkozású strasbourgi ítélet összefoglalása és elemzése adja, amely a vörös csillag viselésével és a tatai sortűzperben elítélt Korbely János ügyével foglalkozik. 2008. július 8-án, írásbeli kihirdetés útján jelent meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Vajnai kontra Magyarország ügyben hozott határozata, amelyben a Bíróság megállapította az Egyezmény 10. Cikkelyének, vagyis a vélemény-nyilvánítás szabadságának a megsértését a vörös csillag viselésének tiltása miatt. 2008. szeptember 19-én pedig a Strasbourgi Bíróság ítéletet hirdetett abban a nagy horderejű és jogi szempontból nem csak a magyar közvélemény számára érdekfeszítő ügyben is, melyben megállapította, hogy Korbely János nem valósított meg emberiség elleni bűntettet az 1956-os tatai sortűz idején.