Szakadék

Részlet a műből: Két úr beszélgetett egy kissé rendetlen lakásban, amely Pétervár egyik fő utcájára nézett. Az egyik körülbelül harmincöt éves lehetett, a másik nagyvenöt körül járhatott. Borisz Pavlovics Rajszkijnak hívják az egyiket, Ivan Ivanovics Ajanovnak a másikat. Rajszkijnak rendkívül mozgékony, élénk arca volt. Első pillantásra fiatalabbnak látszott éveinél: nagy, fehér homloka sima, szeme sűrűn változtatta kifejezését, hol gondolat, érzés, vidámság lobogott benne, hol pedig ábrándossan eltűnődött és ilyenkor fiatalnak, szinte gyermekinek tetszett. Olyakor viszont éretten, fáradtan, unottan pillantott és szeme elárulta korát. körülötte már két-három könnyű ránc sűrűsödött, az idő és tapasztalat kisimíthatatlan jele. Sima fekete haja tarkójára és fülére omlott, halántékán néhány fehér szál csillogott ezüstösen. Orcái, akárcsak homloka, a szem és száj környékén még ifjú színekben játszottak, a halánték és az áll tájékán azonban bőre sárgásbarna színű volt.