Száműzve, de le nem győzve - Kéthly Anna emigrációs levelezése, 1957-1976

,,Két gyűlölet él itt künn is a diktatúra ellen. Az egyik a népek politikai és gazdasági kizsákmányolása miatt fordul a diktatúra ellen. A másik azért, mert azt a kétszáz-négyszáz és még több millió fogyasztót, akik a diktatúra alá tartoznak, nem ő zsákmányolja ki. Ha a diktatúra hajlandó volna velük olyan üzletet kötni, hogy a kizsákmányolás közös alapon történjék, akkor nem volna semmi kifogásuk ellene " (1958. 03. 21.) ,,Ha magyar újságot olvasok, utána alig bírok aludni a bánattól" (1974. 06. 04.) 1889. november 16-án született Budapesten, kilencgyermekes munkáscsaládban. 1917-től a Magyar Szociáldemokrata Párt tagja, 1922-től országgyűlési képviselő. Politikusi életművével egyenrangú fontosságú újságírói és szerkesztői tevékenysége. Ellenezte a Magyar Kommunista Párt és az SZDP fúzióját, ezért 1948 elején kizárták előbb az SZDP vezetőségéből, majd a pártból is és megfosztották parlamenti mandátumától. 1950 nyarán az ÁVH letartóztatta, három és fél éves fogság után életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Nemzetközi tiltakozás hatására 1954-ben kegyelemben részesült. Az 56-os forradalom kirobbanása után az újjáalakuló SZDP elnöke, majd a Nagy Imre kormány államminisztere lett. November 1-jén kiutazott a Szocialista Internacionálé bécsi ülésére, ahonnan a szovjet megszállás miatt már nem tudott hazatérni. Az emigrációban 1976. szeptember 7-én bekövetkezett haláláig az 56-os forradalom és Magyarország ügyének tevékeny és eredményes képviselője volt. Hamvait 1990 novemberében a Rákoskeresztúri temető 300-as parcellájában helyezték örök nyugalomra. Nagy terjedelmű, emigrációban született levelezéséből közöl válogatást kötetünk Zichy Mihály történész szerkesztésében. A most először publikált dokumentumok fontos történelmi tényanyagot tesznek ismertté a magyar olvasók körében.