Széchenyi eszmerendszerének kialakulása

A tanulmány, amely lényegében a fiatal szerző 1970-ben megvédett bölcsészdoktori értekezése, Széchenyi gondolatvilágának fejlődését, eszmerendszere kialakulásának folyamatát rajzolja meg kb. 1835-ig. Ebben a fejlődési folyamatban a családi hagyományok, a katonáskodás, az útkeresés tanulóévei, majd a Hitel megírása jelentik a legfontosabb állomásokat. A munka, amely a marxista történetírásban először vállalkozik a fiatal Széchenyi eszméinek, személyiségének bemutatására és méltatására, a csaknem teljes forrásanyag számbavétele mellett a polgári történetírás gyakran egymással polemizáló Széchenyi-irodalmában is igyekszik eligazodást nyújtani. Első ízben kísérli meg, hogy Széchenyi fő műveinek szerkezeti elemzésével is bizonyítsa írójuk tudatosságát, a gondolatok - belső ellentmondásokat is magában rejtő - egymásra épülését. A romantikus lelkületű Széchenyi alapjaiban liberális - a nagy kortársak hatását sokban tükröző - eszmerendszerének fejlődésrajza méltán tarthat számot a múlt századi irodalmunk és történelmünk iránt érdeklődő olvasók figyelmére.