Szegény Dzsoni és Árnika

Lázár Ervin beszélget a kislányával, szóval együtt szövik a mesét. Kiről szólhat másról egy ilyen mese, mint a becsületes, egyszerű szegény legényről, a jószívű királykisasszonyról, a hirtelen haragú királyról és a vasorrú bábáról, aki természetesen összekeveri a dolgokat. Végül helyreáll a rend, és szegény Dzsoni feleségül veheti Árnikát, és elnyerheti vele a királyságot is. Minden olyan egyszerű, de mégis annyi mindenen lehet elgondolkozni. És mi jobb alkalom arra, hogy az emberi jóságon, barátságon, szereteten elgondolkodjunk, mint egy közös mesélés apa és lánya között? Lázár Ervin és kislánya új mesei világba kalauzolja el az olvasókat; ebben a könyvben nincs jelen Mikkamakka, sem Vacskamati, még Bruckner Szigfrid sem, de a Hétfejű Tündér szeretetvilágának minden szépségét megtaláljuk benne. Réber László magával ragadó bájjal, mély humorral teszi láthatóvá Lázár Ervin mesevilágát. TARTALOM Első fejezet amelyben egy mese írására szövetkezünk, és a főszereplőket is megismerjük 5 Második fejezet amelyben szegény Dzsoni, a világ legszabadabb embere a Százarcú Boszorkával viaskodik 13 Harmadik fejezet amelyben szegény Dzsoni lába is meg szíve is nagyot nyilallik 23 Negyedik fejezet amelyben egy gonosz varázslat történik, és sajnos egy icipicit szegény Dzsoni szeretete is megrendül 31 Ötödik fejezet amelyben Ipiapacsról, a hírhedett rablóról kiderül, hogy szerencsére nagyszerű gömbérzéke van 43 Hatodik fejezet amelyben Rézbányai Győző többször is megsértődik, de aztán túljárnak az eszén 56 Hetedik fejezet amelyben a tizenkét nagyon testvérrel találkozunk, és Árnika jól leteremti őket 65 Nyolcadik és egyben utolsó fejezet amelyben minden jóra fordul, és a Százarcú Boszorka százegyedik arcát is megismerjük 74