Szegény ember

Részlet a regényből: ,,Az istállóban meleg volt. A lovak rövid nyerítésekkel kínlódtak a legyek után. A szénásokról pipafüst szállt. A kocsisok délidő után voltak, ki könyökölt, ki elfeküdt hosszában... - Eregy a kúthó, Gábor - mondta András, a legöregebb köztük. Cingár ember volt, szétvetett lábakkal ült az ágyas szélén, a két csizmaszára között kuvasz kutya lihegett. Most kiemelte szájából a pipát, egyet csóvált a fején: - Az ilyen déli falás csak jobban hajtja a verejtéket: egy kis kadarka nem ártana. Nyögések hallatszottak. Az öreg törölt magán és tovább beszélt: - No, nem mondom, hogy úrnak kivánkozom, de polgár szívesen volnék. Nevelnék jó darab szőlőt, de levit boltos nem mérné. Már früstüknél kezdeném! Nyelések hallatszottak, úgy tetszett, mintha a lovak is nyelnének erre."