Szent István államszervezésének régészeti emlékei

ELŐSZÓ Nem régész vagy történész, sem művészettörténész, sem más humán tudománnyal foglalkozó az a tudós, aki ezeket elmondta az új évezredünk kezdetén. Kisida professzor a természettudós bölcsességével boncolgatta azt is, hogy ma "...a magyar nép demográfiai katasztrófája mögött egy nép megrontott életkedve pusztít... Gyorsabban meghalunk, mert szédületes iramba fogtunk, és halálos tempót diktálunk magunknak. Nem tudjuk azt sem, hogy nem jár nekünk nagyobb gazdagság, mint amennyit munkával meg tudunk magunknak teremteni. És nem jár nagyobb hír, dicsőség, publicitás, mint amennyire rászolgáltunk." Éppen ezért mi sem írhatunk és nem mondhatunk mást, mint amit a felelősségünk és emberi, szakmai hitelünk megenged. Ezzel az ars poetica-val, vezérlő elvvel indultunk neki mostani könyvünk megírásának. Előre bocsátjuk azt is, hogy a kevés hiteles, Szent István korára vonatkozó forrásból készített könyvek, tudományos kiadványok ezreit lehetne még idéznünk. Lehetne, de mi mégsem ezt tesszük! Lehet népszerűen és gördülékeny nyelven írni, mesélni Szent István koráról. Itt most nem ez a célunk, hanem a harminc éven keresztül ebben a témában, Somogyban és a távoli Szabolcs-Szatmárban végzett régészeti munkáink eredményeinek rövid bemutatása.