Szép és kegyetlen Velence

FÜLSZÖVEG A nagy multú köztársaság - Velence - mozgalmas életébe világít be Erdődy János újabb történelmi regénye is. Nemcsak tárgyilagos-pontos keresztmetszetét adja a tizenhatodik és tizenhetedik század szövevényes politikai küzdelmeinek, de a középkor végső válságának okai is érzékletesen sejteti. Többek közt azokat a diplomáciai manővereket jeleníti meg, melyek révén Velence tekintélyes hatalommá nőtt Európában, a pápai befolyás ellenében és másféle terjeszkedésekkel szemben. A belső ellentmondások terhe azonban megingatja államrendszerének tartópilléreit az eretnekségek és ellenreformációk időszakában. A koreszmék két jellemző képviselőjének (a papnövendékből lett állami tisztviselőnek és az egyházi teológus atyának) a sorsa a lélek zavaraira utal. Az eredeti hivatás és a váratlan, különleges megbízás ellentéte hovatovább az Eszme alapjait is kikezdő, kegyetlen áldozatot kíván: a régi barát és fegyvertárs, Foscarini szenátor személyében. TARTALOM Két velencei fiatalember Egy pálya kezdete 7 Kezdődik a másik életpálya 26 Hajó érkezik Velencébe 48 Velencében nincsenek protestánsok, - Velence maga protestál Vihar jön Róma felől 73 Hadüzenet és háború - tollal, szóval, nyomdagéppel 98 Párbeszéd a hatalomról 125 A háború folyik tovább - szóval, némán és tőrrel is 136 Hajnali zsolozsma helyett 164 Egy alkirály, egy követ és egy kapitány Apró hullámok a koraőszi szélben 185 Magasabbra csapnak a hullámok 207 Jacques Pierre kapitány két reggelije 234 Tojástánc a "Tojás-palotá"-ban 254 Robbanás - mély csöndben 272 A robbanás hangja 293 Halál és feltámadás Velencében Vacsoravendég Foscarini szenátornál 323 Egy rosszhírű velencei úr 350 "Hogyan kellene kormányozni az államot?" 368 Egy bárka evez a gondola mellé 392 Antonio Foscarini napja 416 Változás és változtatás 437 A történet vége Búcsú Velencétől 459