Szocializmus, nacionalizmus

Megjegyzés: Első kiadás. Nyomtatta a Kir. Magy. Egyet. Nyomda Budapest. ELŐSZÓ Amikor az emberiség a világmozgató erők sodrába kerül s az ellentétek a nemzetek, osztályok és világnézeti csoportok között úgy kieléződnek, mint ma, mindig akadnak jóakaratú, avagy egyszerűen csak gyáva emberek, akik az ellentéteket egyeztetni szeretnék. Hálátlan feladat és a legtöbbször hiábavaló erőlködés, mert hiszen az ellentétek a valóságban keletkeznek s szavakkal és jószándékkal nem szüntethetők meg. Én azonban nem azért utasítom vissza a közvetítő vagy ítélőbíró szerepét, mert ez hálátlan feladat, nem is álszerénységből, mintha nem érezném hivatottnak magamat erre a szerepre, hanem azért, mert meg vagyok győződve arról, hogy az igazság nem a középen van, mint a fáradt emberek hiszik, hanem túl mindkettőn a szintézisben, amely nem két ellentét kiegyezése 50%-ra, hanem az ellentétpár egyikének megsemmisülése és feloldódása a másikban, ami által egy harmadik keletkezik, amelyben az előbbiek is benne vannak, de már más alakban és más sorrendben. Világosan szólva azt keresem itt s azt próbálom bizonyítani, hogy a szocializmus és nacionalizmus nem ellentétek mint eszmék, mert a történelmi valóság szülte mind a kettőt, csak sorrendi zűrzavar van körülöttük. És azt keresem, hogyha ez így van, akkor nem is kell megsemmisítenünk egymást, ellenben igazi megvalósításuk előfeltétele az, hogy azok az osztályok vagy bármilyen társadalmi csoportok, amelyek ezeket az eszméket kisajátították, maguk semmisüljenek meg és oldódjanak fel egy magasabb egységben, a kollektív, osztálynélküli társadalomban, amikor aztán majd az eszmék körüli sorrendi zűrzavar és az eszmék meghamisítása is magától megszűnik. Balmazújváros, 1939. február Veres Péter Vissza TARTALOM Néhány szó az olvasóhoz 5 A szocializmus A szocializmus érzelmi alapja. A közösségi (kollektivista) világnézet 11 A sorrend kérdése 15 A helyes sorrend elméleti alapjai 20 Kétféle kollektivizmus: parancsuralmi vagy demokratikus 28 A közösségi világnézet az egyes társadalmi rétegekben 36 A nemességben A polgárságban A kispolgárságban Az ipari munkásságban A parasztságban Az alkotó értelmiségben Ellentmondások a közösségi világnézet, a nagytömegek viszonyában 31 A gyomormaterializmus A szolgalelkűség A messziánizmus Az igényesség, kényelmesség, hedonizmus A szocialista egyetemessége 86 A nacionalizmus A nemzet mint közösség 93 Nacionalizmus vagy imperializmus 98 Nemesi, polgári vagy népi nacinalizmus 108 A magyar népközösség fennmaradásának szociológiai tényezői 128 A gazdasági egyenjogúság A politikai egyenjogúság A szellemi szabadság A kisebbségi és szórványmagyarság megmaradása A társadalmi szelekció (kiválasztódás) A magyar népközösség fennmaradásának biológiai tényezői 158 A biológiai szelekció (élettani kiválasztódás) Asszimiláció-disszimiláció A fajta nemesítése: mesterséges vagy természetes nemesítés A magyar népközösség jövője a szaporodás útján 196 Az egyes társadalmi rétegek szerepe a fajta szaporodásában A világnézetek szerepe a szaporodás kérdésében Faji felelősség és fajszeretet A fajta esztétikai ideáltípusa A fajta egészsége és dinamizmus A szocializmus és a nacionalizmus egysége 240 Végszó 242