Tájgyakorlatok (esszék)

Nem akarok túlzott várakozásokat kelteni, de. mert először is szerelem, halál, kaland, izgalom, fontos dolgokról van szó ebben a könyvben, bár mondjuk ilyenekről sok könyvben van szó, de itt ezek a súlyos gondolati kísérletek kivételesen szép alakot öltenek, például két egymástól távol eső tóét (b. és B.), vagy egy eliparosított városét (M.), a városi temetőét, vagy például különböző alakok alakját öltik (A., J., egy üknagymama és még sokan mások), akik egyben tájak, országok, világok, más gondolatok – és azokat is milyen gyakorlatokkal megérteni, nem ám csak szórakozás. másodszor pedig, hogy ebben a nagy befogadói gyakorlatban és közlési kísérletben ártatlanul, de mindenre és mindenkire gyanakodva egy bátor személyiség utazik, és visz oda ezt-azt, meglepő ajándékokat, onnan meg furcsa történeteket hoz, de azok is valahogy a sajátjai, és végül úgy csodálkozik el önmagán, hogy mind magunkra ismerünk.