Tanulmányok

A jelen kötetben John Morley, az újabb angol publicistica egyik legkiválóbb képviselőjének néhány értekezését veszi fordításban az olvasó. Az eredetileg folyóiratokban megjelent dolgozatokat utóbb könyvalakban adta ki a szerző Critical Miscellaines czím alatt; ebből a gyűjteményből választottuk közleményeinket. Szerzőjük neve mellé egy franczia író (A. Filon, Profils anglais) a következő jelzőket tette: ,,kritikus, hírlapíró, államférfiú''. Csakugyan e hármas, de szoros correlatióban álló munkakörre terjed ki Morley tevékenysége. Államférfiúi legutolsó tényére még mindnyájan emlékezünk: arra, hogy a Németország ellen indított mostani háború megindultakor lemondott miniszteri állásáról. A kik a jelen kötetet elolvassák, megtalálhatják e lemondás benső okát; látni fogják, hogy szerzőnk nagy bámulója a német léleknek és tudománynak. Politikai hitvallása tekintetében Angliában sokan a legradikálisabb irányzat követőjének tartották, a mely véleményre főképen Robespierre-ről írt, kötetünkben is meglevő értekezése szolgált alapul. Tartalom Carlyle Carlyle hatása és annak tartóssága 1 Irodalmi szolgálatai 4 Külön mértékkel kell mérni 8 A költői és a politikai véralkatról 9 Rousseau és Carlyle 10 A társadalmi kérdések kezelésének költői módja 13 A tehetetlen nyugtalanság; miképen tárgyalja Carlyle 15 Módszere a legtisztább individualismuson alapszik 18 Carlyle történelmi állása az európai reactióban 20 Coleridge 22 Byron 23 Carlyle legyőzi a byronismust 25 Goethe 26 Carlyle iránya valójában gyakorlati, bár elfátyolozza 28 Azonosítja az anyagi rendet az erkölcsivel 30 Elfogadja azt a tételt, hogy a czél szentesíti az eszközöket 31 A viszonylatoknak a pathologikus elv szerint szabályozott két rendje 34 Carlyle hibásan tárgyalja őket 35 Elhallgatásai 37 Egyaránt ellenzi a metaphysikát és a physicisták végső követelményeit 38 A természeti supernaturalismus és igazságának mértéke 40 Sajátos fatalismusából származó két tulajdonsága Lenézi az erkölcsi szabatosság túlhajtását 42 Nincs benne rokonérzés a tömegek iránt 46 Az élet semmiségéről való nézetének veszélyei 48 A hősök imádata és annak helytelensége 49 A régi európai rend feloszlásáról való elméletek 53 Carlyle nézete a franczia forradalomról 55 Carlyle nézete a reformatióról és a protestantismusról 57 A politikai szempont megértéséhez nincs érzéke 59 Robespierre Bevezetés 62 Különböző nézetek Robespierre-ről 64 Ifjúsága története 65 Mint ügyvéd Arras-ban 67 Ismeretsége Carnot-val 69 A Rendek egybehívása 70 A forradalom megjövendölése 71 Kísérletek reform-miniszterekkel és azok elbocsátása 72 Francziaország pénzügyi állapota 73 A monarchia tehetetlensége 75 Az "alkotmányozó gyűlés" 77 Robespierre helyesen ítéli meg a forradalmi mozgalmat 78 1789 október 6-ika 80 Robespierre helyzetének megváltozása 82 XVI. Lajos jellemzése 84 Marie Antoinette jellemzése 86 Az alkotmány és benne Robespierre nyomai 90 Az új rendezkedés bizonytalansága 92 A jakobinusok túlsúlyának jelentősége 95 A "törvényhozó gyűlés" 96 Robespierre hatalma a jakobinus klubban 98 Szónoki tehetsége 99 Népszerűségének valódi titkai 101 A válság súlyosodása 1792 tavaszán 103 1792 augusztus 10-ike 105 Danton 106 Összehasonlítása Robespierre-el 106 Összehasonlítása Marat-val és Sieyés-el 108 A "rémuralom" jellemzése 110 A girondisták bukása elkerülhetetlen 111 Francziaország kétségbeejtő veszélyben 112 A "közbiztonsági bizottság" 115 A Tuileriákban 116 A küzdő pártok 119 Az elméletek küzdelme megismétlődik 121 Robespierre magatartása 122 A héberisták 125 Chaumette és alaptévedése 127 Robespierre és az atheisták 129 Ellenszenve Anacharsis Clootz-al szemben 132 Az események új fordulata (1794 márczius) 136 Az első szakadás a jakobinusok soraiban: a héberisták 136 Robespierre elhagyja Dantont 137 A második szakadás: a dantonisták (1794 április) 140 Egy másik emlékezet ebből az időből 142 Robespierre viszonya a Bizottságokhoz megváltozik 143 A Legfelső Lény ünnepe 145 Hamis philosophiája 146 És politikai értéktelensége 147 A "prairiali törvény" 149 Miért gondolta ki Robespierre? 150 A törvény megteremti a "nagy rémuralmat" 151 Robespierre kedvtelensége a siker elmaradása miatt 154 Felelősségét nem lehet tagadni Cathérine Théot ügye 155 Cécile Renault ügye 156 A thermidori dráma: a küzdő felek 158 Körülményei 159 Thermidor 8-ika 160 Robespierre beszéde hatástalan 161 Thermidor 9-ike 162 Híres jelenet a conventben 164 Robespierre-t elfogják 166 Küzdelem a convent és a commune között 168 Robespierre halála 169 A Bizottságok és a convent közötti küzdelem végkimenetele 170 Macaulay Macaulay életrajza 172 Macaulay nagy népszerűsége 173 Ő és Mill a mai újságírók mesterei 175 Jellemző tulajdonsága 177 Bélyegét rányomja stílusára 178 Elbeszélő tehetsége 179 Képekben való bősége 181 Macaulay irálya az irodalmi tudás irálya 183 Nemes közhelyeket használ 184 Teljes egyetértése hallgatóival 186 Nem szereti az analysist 188 Nem elmélkedő 189 Macaulay prózája az élőszó stílusa 191 Genialitásának jellege 193 Érczes keménysége és fénye 194 Összehasonlítása Carlyle-el 196 Kemény modulatiója és gyarló ütemei 197 Összehasonlítása Burke-el 197 És Southey-vel 198 A szellemi önérzet hibái 200 A gondolatok köznapiassága 202 Befejezés 203 Joseph De Maistre A katholikus reactio Francziaországban a XIX. század elején 205 De Maistre a mozgalomnak legjellemzőbb alakja 209 Születése, nevelése és ifjúsága 210 A francziák benyomulása Savoyába, De Maistre szökése 214 Tartózkodása Lausanneban, Velenczében és Cagliariban 215 1802-ben mint követ Szt. Pétervárra megy 220 Ottani életének sanyarúságai 1802-től 1817-ig 220 Hazatértének körülményei, halála 228 De Maistre nézete a XVIII. századból 229 De Maistre nézete a franczia forradalomról 233 A nagy kérdése, mely elé e körülmények a katholikusokat állították 234 Miképen tárgyalja De Maistre a világot kormányzó isteni rend kérdését 234 Mennyiben felel Isten a rosszért? 235 A természettudományról 239 Mit jelentenek ezek az eszmék egy oly elmének, milyen a De Maistre-é volt? 240 A társadalom-bölcselők a forradalom után két elméletet követhettek 243 De Maistre véleménye a pápaság jóltevő működéséről a multban 247 Követeli a pápai hatalom megújítását, mint az európai rend helyreállításának lényeges feltételét 252 Állampolitikai szempontból vizsgálja a kereszténységet 253 Benső gyűlölete a görögöknek speculativ gondolkozása ellen 255 Czélja socialis vagy politikai volt 257 E szempontból érvel a csalhatatlanság mellett 257 Az ő ultramontán elméletének alapját képező analogia 259 A nagyzsinatok tekintélyét ellenzi 261 Nézete a pápai canonok kötelező erejéről 262 Szózata az európai államférfiakhoz 264 Comte és De Maistre 266 Kedvezőtlen bírálata a protestantismusról 267 Törekvéseinek reménytelensége 270 Anglia terjeszkedése Politika és történelem 274 Tekintet a XVIII. századra 277 Green úr és History of the English People cz. munkája 279 Az amerikai gyarmatok elszakadása 281 Anglia műszaki és ipari fejlődése 282 Az amerikaiak és a függetlenség 283 Seeley úr könyvének tanulságai 286 Szervezkedés háború idején 287 Sir Henry Parkes Ausztráliáról 288 Archibald Forbes úr és az ausztráliai gyarmatok 292 Earl of Dunraven javaslatai a gyarmatok tárgyában 296 Császári Zollverein vagy Tágabb Vámszövetség alakítása 297 Sir Thomas Farrer Free Trade cz. műve 298 A gyarmatok képviselete az angol parlamentben 298 Lord Grey 299 W. E. Forster úr előadása Gyarmati Birodalmunkról 300 A newfoundlandi halászat körüli vita 306 A német államszövetség 309 Befejezés 310 Név- és tárgymutató 313