Tanulmányok a magyarországi református egyház 1867 és 1978 közötti történetéből

ELŐSZÓ A Studia et Acta sorozat tervének kialakítására az Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Egyház első alkotmányozó Zsinatának (1567, Debrecen) négyszázados évfordulója adott ösztönzést. 1961-ben részt vettem Edinburgh-ban a skót presbiteriánus egyház John Knox jubiláris ünnepségein. A világraszóló megemlékezésen jelen voltak - más felekezeteket képviselő vendégek mellett - a református reformáció küldöttei valamennyi kontinensről. Ekkor merült fel bennem az a gondolat: szükséges volna megemlékezni hasonló módon a magyarországi református egyház fundáltatásáról is. Annyival is inkább, mert a magyarországi reformátusságnak a századunk második felében kifejtett elvi, teológiai bizonyságtétele és az abból levont etikai konzekvenciák éles bírálatot váltottak ki általában a nyugati keresztyénség, de különösen is a református reformáció bizonyos köreiben. Ezek a körök a református egyház ama döntését, mely szerint a második világháború után kialakult és marxista ideológiai alapra támaszkodó társadalmi rendet elfogadta - a keresztyén hit elárulásának tekintették. Ahhoz, hogy ennek a bírálatnak a természetét jobban megértsük, ismernünk kell a helvét reformáció történetét és karakterisztikus vonásait. Az utóbbiak közül szembeötlő a helvét reformáció voluntarizmusa, amely kezdettől fogva jellemezte és szociáletikai elkötelezettségben jelentkezett. így vált a kálvinizmus a 16 - 17. századokban a feudalizmussal szembeforduló polgári átalakulásnak szinte inspiráló ideológiájává. Példa erre a genfi teokratikus városállam kialakulása, Angliában Cromwell forradalma, vagy Hollandiában a spanyol Habsburg abszolutizmus ellen folytatott szabadságharc. Ugyanilyen példa lehet erre a magyarországi függetlenségi harcok és a reformáció élet-halál küzdelmének egybefonódása is. Vissza TARTALOM Dr. Bartha Tibor: ELŐSZÓ 9 A REFORMÁTUSSÁG A MAGYAR TÁRSADALOMBAN Dr. Makkai László - Dr. Böszörményi Ede: A reformátusok és a reformátusság a magyarországi kapitalista társadalomban 23 Adorján József: A reformátusság és a református egyház a magyar társadalomban 1949-től napjainkig 60 Jegyzetek 82 I. RÉSZ. 1867-1918 AZ EGYHÁZ A NEMZET ÉLETÉBEN Dr. Csohány János: A magyar állam valláspolitikája és a református egyház 91 Dr. Csohány János: A reformátusság és a politikai, szociális kérdések 103 Dr. Barcza József: Az egyház iskolaügye 116 Dr. Czegle Imre: Reformátusok az ország tudományos életében 127 Dr. Koczogh Ákos: Templomépítés, egyházművészet 136 Dr. Bottyán János: Egyházunk a korszak szépirodalmában 141 Jegyzetek 148 TEOLÓGIAI IRÁNYZATOK Dr. Márkus Mihály: Áttekintés 155 Liberalizmus és ortodoxia 156 Közvetítő és ébresztő teológia 174 Jegyzetek 187 155 AZ EGYHÁZ BELSŐ ÉLETE Dr. Bucsay Mihály: Az egységes országos szervezet kiépítése 193 Rövid áttekintés 199 Az istentiszteleti rendtartás 204 A Szentírás magyar fordításainak, kiadásainak és terjesztésének ügye 208 Az egységes énekeskönyv problémája 211 Szószéki igehirdetés 213 Kátétanítás 217 Lelkészképzés 220 Evangélizáció és diakónia - Belmissziói és egyháztársadalmi egyesületek 227 A magyar református kegyesség 237 Dr. Czegle Imre: A református időszaki sajtó 243 Papp János: Az egyház gazdálkodása 247 Jegyzetek 261 II. RÉSZ 1919-1948 AZ EGYHÁZ A NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI ÉLETBEN Dr. Kormos László: A református egyház a magyar politikai életben 271 A magyar református egyház és az állam közötti egyezmény 294 Hörcsik Richárd: Református iskola és nevelés 299 Fekete Csaba: A Református Tanító- és Tanáregyesület 311 Dr. Bolyki János: A magyar kultúra és a reformátusság 316 Dr. Bottyán János: Egyházunk a korszak szépirodalmában 323 Dr. Takács Béla: Református egyházművészet 330 Beliczay Angéla: Külföldi kapcsolatok 335 Jegyzetek 346 TEOLÓGIAI IRÁNYZATOK Dr. Jánossy Imre: Bevezetés 357 A magyar református teológia elindulása az első világháború után 360 A barthi teológia hatásának kialakulása 363 A teológiai munka keretei és fontosabb eredményei 367 Ravasz László: A történelmi kálvinizmus 370 A háború alatt és után 374 Út az Egyezményig 378 Néhány következtetés 380 Jegyzetek 381 AZ EGYHÁZ BELSŐ ÉLETE Molnár Ambrus: Az egyház külső rendje 387 Dr. Szőnyi György: Istentisztelet. Kegyesség 398 Dr. Boross Géza: Igehirdetés 406 Dr. Barcza Józsefné: A református egyházi ének- és zeneügy 418 Dr. Szőnyi György: Vallásoktatás, konfirmáció 432 Fekete Csaba: Lelkészképzés. Lelkészegyesület és ikerszervezetei 437 Páll László: Ifjúsági mozgalmak 443 Dr. Ötvös László: Bibliakiadás és gyülekezetépítés 460 Molnár Ambrus: Szeretetszolgálat 467 Czegle Imre: A református időszaki sajtó 474 Molnár Ambrus: A református egyház és az új vallási csoportosulások 479 Nagy Gyula: Az egyház gazdálkodása 490 Jegyzetek 495 III. RÉSZ. 1949-1978 AZ EGYHÁZ A NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI ÉLETBEN A) Az egyház a nemzeti életben 513 Az ,,egyezményes szellem" kibontakozása 514 Egyházunk szolgálatának tényei 520 Az ellenforradalom hatása egyházunkban 526 Tovább az eddig járt úton 528 Az emberszeretet parancsának gyakorlása parasztságunk élete átalakulásában 532 B) Az egyház a nemzetközi életben 535 Egyházunk ökumenikus-békeszolgálatának bizonyságai 539 Egyházunk és az Egyházak Világtanácsa 539 Egyházunk és a Keresztyén Békekonferencia 546 C) Egyházunk hozzájárulásának szempontjai a Református Világszövetségben 551 D) Egyházunk hozzájárulása az Európai Egyházak Konferenciájának munkájához 554 E) A református-orthodox párbeszéd 555 Jegyzetek 556 TEOLÓGIAI GONDOLKODÁS EGYHÁZUNKBAN Dr. Kocsis Elemér: Az eligazodás kora 563 A szolgáló egyház útján való járás megtanulása 571 A szolgáló egyház teológiájának kibontakozása 586 A sajátos és önálló magyar református teológia megszületése 592 A teológiai munka mechanizmusa és műhelyei 593 Jegyzetek 596 AZ EGYHÁZ BELSŐ ÉLETE Dr. Fekete Károly: Az egyház törvényes rendje 603 Az istentiszteleti élet 616 A gyülekezetek építésének szolgálata 625 Istentiszteletünk gyümölcsei 631 Jegyzetek 639 Makkai László: ÖSSZEFOGLALÁS 641 RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK 645 Szabó Botond: NÉVMUTATÓ 651