Társadalmi riport 1996

Az előző, 1990., 1992. és 1994. évi hasonló Társadalmi riport kötetek szerkezetét ebben a kötetben is követtük. Szerepel benne a társadalmi jelzőszámok idősorainak gyűjteménye, továbbvezetve 1994-ig, illetve 1995-ig. Az 1994. évi kötethez képest az idősorokat annyiban változtattuk, hogy elhagytuk az 1989 előtti adatokat. Az 1989. évi jelzőszámok mintegy a rendszerváltás előtti helyzetet mutatják be (tudjuk persze, hogy a rendszerváltás utáni új tendenciák egy részének nyomai már 1990 előtt is jelentkeztek), tehát e kötet jelzőszámai mintegy azt mutatják be, hogy milyen változások következtek be az első hat évben a rendszerváltozás után. Az 1990. évi Társadalmi riport tartalmazta a hosszú távú, a második világháború végéig, illetve egyes esetekben még hosszabb múltra visszatekintő idősorokat, így az 1990. és az 1996. évi Társadalmi riportban közölt jelzőszámok alapján az egész hosszú távú fejlődést a mai napig elemezni lehet. A kötetben szerepelnek továbbá – korábbi gyakorlatunknak megfelelően – az utolsó egy-két év szociológiai adatfelvételeinek legújabb elemzései. Ezeket a szociológiai tanulmányokat négy részre osztva közöljük. Az első részben – a jelzőszámok és azok rövid elemzése mellett szerepel öt tanulmány a makrotársadalmi változásokról. A második részben két tanulmány igen részletes adatok alapján egy ma különösen aktuális témát, az állam és a társadalom, az állampolgár viszonyát tárgyalja elsősorban a szociális kiadások, támogatások nézőpontjából. A nagy társadalmi változások időszakában mindig felerősödnek az identitásproblémák. A harmadik részben a nemzeti identitással, a családdal, a kisebbségi, itt cigány léttel és az előítéletességgel kapcsolatos tanulmányokat közlünk. Végül a negyedik részben az utolsó években örvendetesen megnőtt számú nemzetközi összehasonlításokból adunk válogatást, mert igen fontosnak tartjuk, hogy a magyarországi változásokat és problémákat ne elszigetelten, hanem az országhatárokon túlnyúló keretben elemezzük, mivel a hasonlóságok és különbségek megismerése nagy mértékben hozzásegíthet ahhoz, hogy a magyar helyzetet jobban megértsük. A tanulmányok megállapításai természetesen a szerzők véleményei, a szerkesztők nem törekedtek azoknak egységesítésére.