Tartók sztatikája I. KÉZIRAT

ELŐSZÓ A tartók statikája a műszaki mechanikának az az ága, mely a kifejezetten terhek hordására szolgáló szerkezetek nyugalmi állapotban való viselkedését (alakváltozását és erőjátékát) vizsgálja. Közvetlen célja, hogy a tartószerkezetek tervezéséhez, ill. méretezéséhez, a meglevők ellenőrzéséhez adatokat szolgáltasson. E cél érdekében a mérnök igényeinek megfelelő módszereket és eljárásokat mutat be, melyekkel a tartószerkezetek vizsgálatához szükséges adatok a hatósági előírásokban megkövetelt pontossággal meghatározhatók. A tartók statikája feladatkörének megítélésénél és a mérnöki tudományok közötti helyének meghatározásánál szem előtt kell tartani azt, hogy a mérnöki tevékenység alapvető feladata nem öncélú statikai számítások végrehajtása, hanem a társadalom igényeinek megfelelő építmények létrehozása - azaz megtervezése és megvalósítása - és fenntartása. E feladat megoldásánál a mérnököt hivatása arra kötelezi, hogy az építmény, mely közreműködésével létrejön elégítse ki a társadalomnak az adott időpontban indokolt igényeit, vagyis felejen meg a rendeltetéséből származó józan követelményeknek (befogadó képesség, teherbírás, megvilágítás stb.), e követelményeket az előirányzott szolgálati idő alatt káros alakváltozás nélkül legyen képes elviselni; a társadalom anyagi erőinek minimális igénybevételével legyen létrehozható és fenntartható; mindemellett mint térben elhelyezkedő tárgy elégítse ki az általánosan elfogadott esztétikai követelményeket... Vissza TARTALOM Tömör tartók Bevezetés 7 Általános alakú kéttámaszú tartó igénybevételi hatásábrái 21 Támaszerők összetevőinek hatásábrái 21 Igénybevételek (eredőkomponensek) hatásábrái 24 A magponti nyomaték hatásábrája 31 Egyenestengelyű kéttámaszú gerenda igénybevételi hatásábrái 35 Kéttámaszú tartó igénybevételi hatásábrái kinematikus úton 38 Keresztmetszeti igénybevételek (eredőkomponensek) meghatározása a hatásábrák felhasználásával 43 Kéttámaszú gerenda legnagyobb igénybevételi ábrái 51 Legnagyobb nyomatékok ábrája 52 A legnagyobb eredők ábrája 65 Az átviteles kéttámaszú tartó 73 Igénybevételi ábrák átviteles tartón 73 Hatásábrák átviteles tartón 76 Legnagyobb nyomatékok ábrája átviteles tartón 81 A legnagyobb eredők ábrája átviteles tartón 85 Konzol alakú gerendatartó 92 Konzoltartó hatásábrái 92 Legnagyobb eredők ábrája konzoltartón 93 Legnagyobb nyomatékok ábrája konzoltartón 95 Konzolos kéttámaszú gerenda 98 Konzolos kéttámaszú gerenda hatásábrái 98 Konzolos kéttámaszú gerenda maximális igénybevételi ábrái 99 Csuklós többtámaszú gerenda 106 Gerber-tartók hatásábrái statikai úton 108 Gerber-tartók igénybevételi hatásábrái kinematikus úton 109 Gerber-tartók maximális eredő ábrája 114 Gerber-tartók maximális nyomatékábrája 116 Az átviteles Gerber-tartó 118 Háromcsuklós tartó 121 Általános alakú háromcsuklós ív 121 Általános alakú háromcsuklós tartó hatásábrái 124 Szimmetrikus háromcsuklós ív hatásábrái 131 Hatásábrák meghatározása kinematikus úton 133 Rácsos tartók Rácsos tartók számításának alapjául szolgáló modell 139 Rácsos tartók igénybevételei 145 Rácsos tartók rúderőinek meghatározása 147 Csomóponti módszer 148 Átmetsző módszerek 149 Vegyes módszerek 153 Rúderők hatásábrái 155 Rúderő hatásábrák meghatározása Ritter-féle módszerrel 155 Rúderő hatásábrák meghatározása hasonlósági módszerrel 157 Rúderő-hatásábrák meghatározása kétnyomatéki eljárással 163 A csomóponti módszer alkalmazása rúderőhatásábrák meghatározására 164 Rúderőhatásábrák meghatározása kinematikai alapon 168 Különleges rácsos tartók 172 Másodrendű rácsozással bíró tartók 172 K rácsozású tartók 176 Rombikus rácsozású tartók 181 Rácsos Gerber-tartók 190 Rácsos háromcsuklós tartók 194 X rácsozású tartók közelítő megoldása 200 Rácsos tartók maximális rúderő ábrái 203 Oszlopos rácsozású tartók 203 K rácsozású tartók 206 X rácsozású tartók 206