Templomos lovagok régen és ma

E sorozat új, népszerű formában tárgyalja az ember és ember közti kapcsolatokat, az egyén viszonyát az emberi közösségekhez, főként a vállalkozások környezetében. Rámutat arra, hogy milyen törvényszerűségek szerint működik egy emberi közösség. Ez a sorozat ahhoz a vállalkozói réteghez szól, akik tudatosan akarják cégüket harmonikus emberi kapcsolatokra, helyes önismeretre, józan munkamorál kialakítására építeni, s emellett persze nyereségesek szeretnének maradni. A szociális szervezet hármas tagozódása mintakép a társadalmi fejlődés számára. Rudolf Steiner válasza 1917-ben hangzott el először az első világháború kitörésére. Ez a mintakép a közvetlen emberi természethez kapcsolódik. Minden ember megtalálhatja önmagában azokat az ősi gondolati mintákat, amelyek e kép mögött rejlenek. Amennyiben az ember arra törekszik, hogy az életét eszerint a mintakép szerint alakítsa, akkor olyan emberré válik, aki megvalósítja önmagát és egyben lehetővé teszi mások szabadságát is. A könyv második része ezeket a mondatokat világítja meg közelebbről. Az első rész pedig bemutatja, hogy milyen messzire nyúlnak vissza a történelemben ennek az impulzusnak a gyökerei. Kapcsolódva a Bencés kolostorok, illetve Columbán impulzusához, a Templomos lovagok két évszázadon át meghatározták az európai kultúrát. Később ez a hatás elsüllyedt, de újra felbukkant a Francia Forradalom eszményeiben, majd a reakció látszólag elsöpri, hogy végül teljes pompájában Rudolf Steiner kezében virágozzon ki ismét időszerűen mint társadalmi mintakép az emberiség számára. A könyv első része írja le azt a fejlődési folyamatot, amelyen a hármas tagozódás impulzusa keresztül megy, különös tekintettel a Templomos lovagok szerepére.