Tercek holdfényben

Weöres Sándor gondolataival szeretném megvilágítani költői szándékomat: "A vers mindenkor beszéd-ének-zene keverékéből születik, ami bizonyos hangzásbeli kötöttséget is jelent... A művészi alkotás minden korban szabad tevékenység, melynek nincs általános érvényű határa és a formai törvények között sincs teljes érvényű megkötés" A Tercek holdfényben című kötet Szózene alcíme azt kívánja kifejezni; hogy meghatározott számú szótagokból, kottafejek nélkül is születhet zenei hangzás. A versek 1-2-3-4-5 szótagú sorokból építkeznek. Miközben a költői mondanivalót szolgálják, szigorúan zárt rendet követnek. Ezáltal kikerül a versből minden fölösleges szó, ami nem szolgálja feltétlenül a szöveg mondanivalóját - és utólag sem fér bele egyetlen szótag sem. A szigorú szerkesztés menetében néha fölcserélődik az adott szótagszám rendje, például 2+3 helyett 3+2 követi egymást, miáltal egy bizonyos ringó mozgás hangulatát kelti az olvasóban -, akinek persze nincs szüksége szótagszámlálásra ahhoz, hogy átérezze a vers érzelmi, gondolati üzenetét.