XVI. Benedek ,,Deus Caritas est" kezdetű körlevelében (2005. december 25.) beszél a szeretet fogalmának zűrzavaráról és a testhez fűződő szeretetről; az éroszról is szól, aminek hiánya miatt Nietzsche elítélte a kereszténységet. A pápa kijelenti: ,,Manapság sokszor testellenességgel vádolják a korábbi kereszténységet, és ilyen hajlandóságok mindig is voltak."
Amikor ennek a kritikának az igazságtartalmát vizsgáljuk, nem szabad elfelednünk, hogy a mai közfelfogás különös nézeteket vall az ember testéről és magáról a testkultúráról is. Általában ezért képzelik testellenesnek a vallásokat, különösen a kereszténységet. Sokan úgy vélik, hogy a Biblia is eleve testellenes, és a lélek egyoldalú felértékelése miatt lenézi az emberi testet. Ennél azonban sokkal összetettebb a kérdés. A test és a lélek fogalmának merev szétválasztása ugyanis a görög filozófián keresztül került bele a keresztény teológiába, és a test halála és a lélek örök élete tan is ennek a következménye.
A Biblia a testre ugyanis két különböző szót használ; másként nevezi az élettelen testet, mindössze ,,húsnak" tartva, és másként az életet hordozó testet, amelynek pszichikus funkciókat is tulajdonít. A zsidó szövegek nem tudják elképzelni az embert test nélkül, sokat beszélnek a test és a lélek kölcsönhatásáról, ezért van az, hogy a halál utáni létet árnyszerűnek tartják. Amikor az újszövetségi szövegek lélekről beszélnek, azt mindig az ember szellemi szférájának irányultságával kapcsolják össze. Ha a lélek az Isten felé irányul, akkor szent lélekről, ha pusztító jellegű, akkor démonokról beszélnek. Az isteni rész az emberben, az Isten ,,lehelete" (Ter 2,7) nemcsak élővé teszi a testet, hanem meg is szenteli azt (Jób 8,19; Zsolt 103,14; Ez 37,5-10). A témát a keresztény egyházban legmélyrehatóbban Pál apostol fejtette ki. Amikor a test uralmáról beszélt (lKor 15,44-49; Gal 4,13; Rom 7,24; 8,5-8), akkor az ember ösztönös, önpusztító dimenzióira gondolt, amikor pedig a lélek gyümölcseiről (Gal 5,19-22), akkor az egész testi-lelki ember pozitív irányultsága lebegett a szeme előtt. Az evangéliumok Jézusnak nemcsak a lelkéről beszélnek, hanem testi megnyilvánulását is leírják, sőt, éppen azt tartják nagyra, hogy benne az Isten Igéje hús-vér emberré lett (Jn 1,14). Ezért szükséges, hogy a keresztény ember gondozza a testét, amely majd a feltámadáskor teljesedik ki. Mert nemcsak a lélek, hanem a test is feltámad a keresztény elképzelés szerint. A test ellen elkövetett bűnöket azért ítéli meg olyan súlyosan Pál, mert azok - a testi károsodás miatt - az ember személyiségében nagyon mély nyomot hagynak. Sőt, amikor Pál a keresztény közösség egységét akarja kifejezni, akkor is a test fogalmat használja sajátos értelemben: az egyháznak Krisztus testévé kell válnia.
TARTALOM
Laudatio 13
Bevezető 21
Tanulmányok 25
Benyik György: Evangéliumi utalások Jézus testi megnyilvánulására 27
Jézus személyének kutatása 27
A szóbeli hagyomány 30
Csoportok és nevek Jézus környezetéből 31
Fontosabb szemtanúk Jézusról 33
Az evangéliumok Jézus testéről 37
A szenvedéstörténet Jézus testéről 37
A feltámadás elbeszélések Jézus testéről 38
Összegzés 38
Broz, Jaroslav: ,,Egy test" jegyes szimbóluma az Efezusi levél ekkleziológiájában (5,21-33) 39
Cifrák, Mario: ,,Hagyd a holtakra, hadd temessék el halottaikat" (Q 9,60)
A vonakodás motívuma Jézus követésében 47
0. A probléma felvetése 47
1. Q 9,57-60 47
2. Lk 9,57-62 50
3. Mt 8,18-22 53
4. Összegzés 57
Fröhlich Ida: ,,Csupán föld ő, agyagból formált" (1QH X.3-4)
Emberkép a qumráni szövegek tükrében 59
Védelem a kontaminációtól 62
A fizikai rossz és a démonok 67
Gnilka, Joachim: Az ember mint testi létező Pál apostol értelmezése szerint .. 71
Irodalom 76
Hausmann, Jutta: Kell-e Istennek test? 75!
1. Antropomorfizmus és az ábrázolás problematikája 77
2. Konkrét antropomorfizmusok 79
a. Antropomorfizmusok, amelyek Isten cselekvésére vonatkoznak 80
b. Antropomorfizmusok, amelyek a kommunikációra irányulnak 80
c. Hiányzó testrészek 81
3. Következtetések 82
Herczeg Pál: Róma 8,1-13. Testben élni' élettér és/vagy minősítés? 85
Jakubinyi György: A Római Martyrologium karácsonyi bejegyzése 1. cikkelye
és a bibliai időszámítás 93
Juhász Gergely: Test és Lélek a korareformáció egzegézisében:
Feltámadás vagy a lélek halhatatlansága? 99
Kocsis Imre: Szórna pszükhikon - szórna pneumatikon.
A földi test és a feltámadt test ellentéte az 1Kor 15,44-ben 119
1. Az lKor 15,44 helye a szövegösszefüggésben 119
2. A szórna pszükhikon - szórna pneumatikon ellentétpár értelmezése 121
a. A szórna főnév jelentése 121
b. A pszükhikosz - pneumatikosz jelzők jelentése 122
c. A pszükhikosz - pneumatikosz ellentét vallástörténeti háttere 123
d. A szórna pszükhikon - szórna pneumatikon antitézis jelentése 125
Kránitz Mihály: Jézus Krisztus emberi lelke Órigenész egyházi írónál (De Principiis 2,6) 129
Bevezetés 129
1. A krisztológia kezdetei 130
a. A kereszténység első két századának krisztológiája 130
b. Jézus Krisztus Órigenész művében 131
c Az alapelvekről - a ,,De Principiis".
Az első keresztény teológiai összefoglalás 133
d. Rufinus fordítása 136
2. Krisztus emberi lelke a De Principiis 2,6-ban 137
a. A lélek a Logosz és Krisztus véges teste között 138
b. Krisztus, a közvetítő (De Princ. 2,6,1) 141
c. Hogyan volt lehetséges a megtestesülés? (De Princ. 2,6,2) 143
d. Communicatio idiomatum (De Princ. 2,6,3) 146
e. Krisztus lelkének egyesülése a Logosszal (De Princ. 2,6,4) 148
f. Ez a lélek bűn nélkül való volt (De Princ. 2,6,5) 150
g. Mint a vas a tűzben (De Princ. 2, 6, 6) 152
h. Krisztus árnyéka (De Princ. 2,6,7) 155
3. Összefoglalás 158
Manabu Akiyama János: A ,,közösségért saját életet adó Jézus lelke" János evangéliumában: a bizánci rítusú egyházban való biblikus és liturgikus teológia tükrében 161
1. Bevezetés 161
2. János evangéliumának 20. fejezete 162
3. A bizánci rítusú bibliai felolvasás szokásának tulajdonsága 163
4. Történelmi háttér 164
5. Krisztus kereszti áldozatának jelentősége a bizánci szertartású liturgia tükrében 165
a. Az alapítás szavai 165
b. Anamnézis 166
c. Epiklézis 166
6. Felülvizsgálás az Atya dicsőségéről János evangéliumában 167
7. Visszatekintés a János evangéliumának 20. fejezetére 168
8. Összefoglalás 169
Marjovszky Tibor: Test a lét és nemlét határán (mSzanhedrin VI) 171
Munif Abdul Fattah: A test az iszlám tanításainak tükrében 177
Oláh Zoltán: A test fogalma Jeromos Izajáshoz írt kommentárában 183
Caro - hús-test 184
Corpus - test 197
Exkurzus a sacramentum jeromosi értelmezéséről 198
Corpus = Krisztus teste 201
A test mint az ember gyengeségének és múlandóságának kifejezése 203
Test és lélek (corpus et an ima) 205
Test és feltámadás 207
Pecsuk Ottó: ,,Elveszett jelentés" avagy a szórna és a szarx fordítási szempontjai a Római levélben 211
Hogyan használja Pál a szarx szót általában? 211
Hogyan használja Pál a szarxot a Római levélben? 213
A szarx magyar fordításai 215
Hogyan használja Pál a szórna szót általában? 216
Hogyan használja Pál a szórnát a Római levélben? 218
A szórna magyar fordításai 219
Perintfalvi Rita: Az emberi mulandóság feletti rezignáltság és ennek hitbeli feloldása. A Zsolt 103,4-5 és 14-16 antropológiai motívumainak intertextuális vizsgálata 225
Bevezetés 225
Teológiai és antropológia szóképek alkotta diptichon a Zsolt 103,11-18-ban 228
A 103. zsoltár emberi mulandóságra vonatkozó motívumainak
intertextuális vizsgálata az Ószövetségben 230
JHWH örök kegyelme és az ember múlandósága 231
Media vita in morte sumus motívum a Zsolt 103,4-5-ben 232
Összefoglalás 234
Irodalom 235
Schmatovich János: Sport a Bibliában. Játékgyakorlatok és sporthasonlatok 237
Bevezetés: A sport és játék meghatározása 237
1. Sport az antik korban 237
2. Játékgyakorlatok a Bibliában és környezetében 238
a. Gyermekjátékok 239
b. Kockajátékok és táblán játszott játékok 240
c. Sportként végzett játékok és versenyek 240
3. A sportjáték teológiai üzenete: az istendicsőítés alkalma
(két szentpáli tanítás a sport teológiájáról) 242
a. lKor 6,20: ,,Dicsőítsétek meg Istent testekben!" 243
b. A kisázsiai Efezus város egyházközségének írja a szerző:
,,Játsszatok az Úr előtt...!" (Ef 5,19) 244
Irodalomjegyzék 245
Szécsi József: Gilgul - a lélekvándorlás a zsidó gondolkodásban 247
1. A zsidóság a túlvilági életről 247
2. A Tánách a túlvilági életről 247
3. Örök élet és feltámadás a Második Templom korának irodalmában 248
4. A Talmud és a Midrás az ember túlvilági életéről 248
5. Feltámadás és halhatatlanság a középkori zsidó filozófiában 249
6. A kabbalisztikus irodalom és a lélek megtisztulása 250
6.1. A gilgul 251
6.2. A lélekvándorlás a korai Kabbalában 252
6.3. A gilgul és a büntetés 254
6.4. A gilgul a késői és a Száfed Kabbalában 255
6.5. Ibbur 256
7. A modern zsidó gondolkodásban 256
Bibliográfia 257
Zamfir Korinna: Az első Timóteus-levél antropológiai fejtegetéseinek
kulturális háttere és célja 259
1. A teremtés jóságát tagadó gnosztikus ellenfelek? 260
2. Antropológiai nézetek az Első Timóteus levélben 266
2.1. A teremtésből vett érv: elsőbbség és tekintély 266
2.2. Bűnbeesés és alárendeltség 272
2.3. A gyermekvállalás - a nők esélye az üdvösségre 275
Összefoglalás 278
Függelék 279
A katolikus bibliatudomány nagy egyéniségei 281
Joachim Gnilka (interjú) 281
Ulrich Luz (interjú) 303
Francois-Xavier Amherdt: P. Ricoeur hermeneutikája: mit adhat
a homiletikának és a gyakorlati teológiának? 315
1. a Szentírás különböző irodalmi műfajaihoz kötődő prédikáció 317
1.1. Az igehirdető - szöveg - egyházközösség hármassága 317
1.2. Plurális isten-megnevezés 318
1.3. Homiletikai alkalmazások:
az irodalmi műfajok változatosságának tisztelete 319
2. Egy ,,esztétikus", a hallgatók képzeletére nyitott műként
felfogott prédikációért 324
2.1. A vallási nyelv innovatív ereje 324
2.2. A homília mint ,,nyitott mű" 326
2.3. Egy metaforikus-imaginatív és ,,kétértelmű" homiletikai nyelv .. 328
3. Egy homiletikai konverzációért 330
3.1. Egy mulasztás: ,,a prédikáció szóbelisége" 330
3.2. A szóbeliségtől az írásbeliségig és vissza 331
3.3. Egy nagyon komplex homiletikai folyamat: az ,,inter-esting" prédikációért 332
4. konklúzió: a szövegtől a homíliáig, egy többszólamú konverzáció ... 334
Megemlékezések 337
Búcsú Bolyki János professzortól 339
Sulyok Elemér OSB 70 éves 341
Recenziók 343
Geréb Zsolt: A Kolosszéiakhoz és a Filemonhoz írt levél magyarázata ... 345
Peres Imre (szerk.): Jézus utolsó napja 348
Marton József-Oláh Zoltán (szerk.): Minden kegyelem.
A 65 éves Jakubinyi György érsek köszöntése 350
Josef Emst: Lukács - egy teológus portréja 352
Abstracts 353
A kötet szerzői 355
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
