Tiszta szemlélet III.

Santidéva A bódhiszattva ösvény című írása a belső ösvény gyakorlóinak kedvelt meditáció kézikönyve 1200 év óta. Ennek magyarázatát jelentetjük meg egy sorozatban. Az első kötetben (Lépésről-lépésre a bódhiszattvák ösvényén) a bódhicitta nagyszerűsége, a vallomás és az elkötelezettség témakört tárgyaltuk. A második kötet (Megvilágosult munka az érzelmekkel) a figyelmességről és az éberségről szólt. Jelen könyvünk, a harmadik kötet (Tiszta szemlélet) a türelemmel és a buzgósággal foglalkozik. A buddhizmusban a türelemnek egészen más jelentése van, mint amihez hozzászoktunk. Teljes szemléletváltásról van szó. A türelem alapja a tiszta szemlélet, amely nélkül nincs igazi türelem. Mit jelent a tiszta szemlélet? A tiszta szemlélethez akkor jutunk el, ha egy kellemetlenség felmerülésekor először megvizsgáljuk, mi az, ami kellemetlen, és hogyan, miért kellemetlen, vagy egyáltalán kellemetlen-e. Megvizsgáljuk a dolog természetét, és annak függvényében, hogy mit találunk, kialakítjuk a szemléletünket. A tiszta szemlélet arra a felismerésre alapul, hogy a kellemetlenség kizárólag azért tűnik annak, mert mi annak tartjuk. Ha ezt felismerjük, akkor képesek lehetünk túllépni rajta. A valódi türelem ekkor születik meg. A bódhiszattva ösvényen a saját elménkkel, mélyen beidegződött szokásainkkal és érzelmeinkkel foglalkozunk, melyek gyökerei igen mélyre hatolnak, ezért munkánk a létezésünk, és a világban mindenütt feltalálható szenvedés alapjait érinti. Nem csupán arról van tehát szó, hogy megpróbáljuk az érzelmeinket rendbe hozni valamilyen módszerrel azért, hogy jobb emberekké váljunk, hanem az a célunk, hogy megkeressük problémáink alapvető forrását. Ez a könyv egy megvilágosult mester, Santidéva gyakorlati tanácsait közvetíti nekünk arról, hogy hogyan haladjunk az ösvényen. Olyan, mint egy útikalauz, a belső ösvény idegenvezető könyve, és akkor értékes, ha belső gyakorlás társul hozzá. Mi vagyunk az utazók saját belső ösvényünkön.