Tíz esztendő, tető alatt

Az író vallomása: ,,Próbálom végigszámolni: csaknem tizenötezer napot töltöttem hivatali munkarendben - az órák összeadására nem is vállalkoznék. A negyvenegy évet 1919 nyarán városomban, Kolozsvárott kezdtem, s 1960 júniusának utolsó napján mondtam búcsút annak az életformának, mely a maga hagyományos ritmusával szabályozta mindennapjaimat. Ha mindent summázok, azt mondhatom, hogy legutolsó munkahelyem - az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda - volt számomra a legemberibb, olyanféle diszciplína, amely megközelítette a szellemi elfoglaltság perifériáit. Amikor elbúcsúztam az OFFI-tól, magánstatisztikát készítettem, mennyit fordítottam százhuszonöt hónap alatt. Iratáradat kígyózott ki belőle. Ötvenezer oldalnál megálltam. Még valamennyi lehetett hátra. Úgy gondolom, az élet nagyjából belefért ebbe a félszázezernyi lapba, halotti bizonyítványoktól kezdve életviszonylatok jogi együtthatói, a világ kereskedelmének folyondárai, a festészet nagy, modern mestereinek megnyilatkozásai, sűrített közgazdaság, sportkalendáriumok, a szentatya karácsonyi üzenetével együtt... Mily súlyos lehetne megemelni ötvenezer oldalt, egy másolattal?! Színes volt, szokatlan, nyugtalan, mégis alkalmas arra, hogy valami képet vázoljak erről az azóta is egyre lombosodó intézményről s az ott eltöltött négyezer munkanapomról."