Történelem és fonák tudat

TARTALOM Társadalom és filozófia A történelmi materializmus néhány alapfogalmáról 17 A társadalmi termelőerő 17 Az elsajátítás technikai és gazdasági oldala 20 A tulajdon fogalmáról 27 Néhány újabb észrevétel a termelés kettős arculatáról. A munkamegosztás fogalma 35 Termelési mód, felépítmény, társadalmi-gazdasági alakulat 41 A társadalmi tevékenység tudati szabályozása. Érték, érdek, eszmény 46 A belső szabályozók általánosított formája: a világnézet. Végére járhatunk-e a végtelennek? 62 Az ideológiai tükrözésről. Lehet-e a részrehajlás tárgyilagos? 69 A történelmi materializmus alapkérdéséről. Nem mind közhely, amit elkoptattak 84 Osztályharc és termelési mód. A római példa 95 Törvény és alternatíva 102 Az ellenőrizhetetlen külső szükségszerűség ideológiai tükröződéséről 128 Munkamegosztás és alany-tárgy viszony 128 A munkásosztály forradalmi hivatásáról 135 Az emberi színjáték szerzői és szereplői 142 Ösztönösség és idealizmus 147 A transzcendencia fogalmáról 152 Az elméleti gondolkodás kezdetei 167 A "görög csoda". A világtörténelem egyenlőtlen fejlődése 175 A filozófia indítéka, tárgya, alapkérdése. Az idealista társadlomszemlélet hatása az előtörténet filozófiáira 187 Tőkés termelés és filozófia. Még egyszer a végtelenről 198 A dialektika történelmi esélyeiről és akadályairól Természetfeletti és evilági transzcendencia a közvetlen természetszemlélet korában 219 Néhány szó a természetfelettiről 219 A reneszánsz kori polgár a filozófiában 224 A manufaktúra-korszak mechanikus filozófiái fiái 228 A mechanikus világkép. Empirizmus és racionalizmus 228 Az ismeretelmélet összefüggése a burzsoá-citoyen ellentéttel 237 A racionalizmus ellentmondásai. Relatívizmus és "rossz végtelenség" 245 A hagyományos racionalizmus meghaladása 257 Szubjektivista utakon 268 Locke, Berkeley, Hume 268 Szubjektivizmus és társadalmi harmónia az erkölcstanban. Az érzelmek előretörése 283 A szentimentalizmus közeledése a valóságos viszonyokhoz: Smith dialektikus vívmányai 295 Etikai és irodalmi szentimentalizmus 308 Rousseau - dialektika és moralizálás Az egyenlők társadalma 321 Rousseau és Holbach 321 Az egyenlőtlenség eredete és a civilizáció ellentmondásai 326 Közösségi élet és magánemberi függetlenség 337 Az elidegenülés kérdései 348 Kísérlet a rousseau-i erkölcsi utópia "racionális magjának" marxista értelmezésére 356 Az egyenlőségeszme filozófiai kisugárzásai 368 A rousseau-i moralizálás gyökerei és ellentmondásai. Az elvont egyén három létformája 368 Rousseau általános filozófiai nézeteiről 390 Rousseau összehasonlítása Spinozával 425 Rousseau és a jakobinus terror 433 Rousseau filozófiatörténeti helyéről 448 Függelék: egyenlőség és metafizika. A cinikus Voltaire és az anarchista (?) Saint-Just 482 Kant kettétört világa A hálósipkás forradalom 493 Francia tettek, német frázisok 493 A társiatlan társiasság 498 Egy királyhű köztársasági 509 Felvilágosodás porosz módra 512 "Ami van, széthull darabokra" 526 Az erkölcs túlvilága 526 Objektivitás és érdekmentesség 538 Érdekmentesség és szubjektivitás. Az erkölcsi törvény formalizmusa, a "szubjektív" és az "objektív" kettős jelentése 546 A kategorikus inperatívuszról 556 Rövid kitérő a citoyen történelmi útjáról. Tárgyi tevékenység vagy "önmegvalósítás"? 565 A modern dialektika kezdetei 575 Kant ismeretelméletének etikai meghatározottsága. A dogmatizmus fogalma és az antinómiák 575 A "kopernikuszi fordulat" 599 A "rossz végtelen" csínytevései 620 Sóvárgás a teljesség után 635 Az elméleti ész kísérlete a "rossz végtelen" lezárására 635 A gyakorlati ész kísérlete a "rossz végtelen" lezárására 655 Az ítéleterő kísérlete a "rossz végtelen" lezárására 668 A kanti filozófia: csomópont a polgári gondolkodás történetében. (Összegezés) 685 Az új típusú logika és korlátai 685 Tevékenység és dialektika 695 Szükségszerűség és szabadság. A Kant utáni filozófia elágazásai 705 Jegyzetek 711