Üdvözlet Szent Margit Szigetéről

A Margitsziget a Duna egyik szigete Budapestnél. Az ókorban a római katonaváros, Aquincum légiói állomásoztak rajta. Majd szakrális épületeket, templomokat, kolostorokat építettek ide, később fürdőket, szállodákat és vendéglátóipari egységeket helyeztek el a közel egy négyzetkilométeres szigeten. IV. Béla királyunk leányának, Margitnak -- akiről a sziget a nevét kapta -- építtette 1250 körül a domonkosrendi apácakolostort. A XVIII. század végén a bécsi Schönbrunn mintájára, kiváló kertészek munkája által, a főváros legszebb parkjává és kedvelt kiránduló helyévé vált a sziget. A könyv vázolja a Margitsziget históriáját a kezdetektől napjainkig, valamint összefoglalja természeti és kulturális értékeit. A gazdag illusztrációk és a ritkaságok a saját gyűjteményemből valók, mely idővel egy helyi múzeum alapját képezhetné. A Margitsziget növényvilágát, virágos parkjait, öreg fáit és faunáját külön fejezetben tárgyalják a szakírók. Ehhez kapcsolódik a szoborsétány, ahol a magyar irodalom és művészet legjelentősebb alakjai láthatók. A kis állatkert rezervátumként őrzi a sziget századokkal előbbi vadaskert jellegét. A közeli rózsakert pedig szemet gyönyörködtető pompás virágokkal vonzza a sétálókat. Az egykori Grand Hotel mellé épült modern Thermál Szállótól balra található az 1920-as években épített sziklakert, egy mesterséges vízeséssel. Az 1867-ben talált 43 fokos gyógyvízre alapozva elkészítették a hely fürdőszigetté válásának tervét. Az 1873-ban felépült gyógyfürdő -- a Nagyszállóval karöltve -- messze földről ide vonzotta a vendégeket. A Palatinus Gyógy- és Strandfürdő a legutóbbi felmérés szerint a világ első tíz fürdője között szerepelt. A szigeti vendéglátást tárgyaló fejezetben bemutatott régi és új szállodákon kívül az éttermeket, a cukrászdákat, kaszinókat valamint az egykor és ma működő idegenforgalmi létesítményeket is megismerhetjük. A szabadtéri színjátszás tradicionális programja a szigetnek, melynek központja -- a műemlék Víztorony melletti -- Szabadtéri Színpad, amelyen világhírű énekesek, színészek és táncegyüttesek léptek fel. A Margitsziget sokarcúságát mutatja, hogy egyszerre pihenő- és gyógycentrum, idegenforgalmi gócpont, műemlékkomplexum, arborétum, de nem utolsó sorban sportközpont is. Elsőnek a vadászat, az úszás és az evezés költözött be ide. Az egykor híres, dunai evezős regatták rajt- és célvonala volt a pesti illetve a budai part, ahol tucatnyi csónakház épült. Honfoglalásunk ezredéves évfordulójára rendezett millenáris-regattára, 1896-ban, őfelsége Ferenc József császár és király is ellátogatott. A vizes sportágakat az atlétika követte, majd a tenisz és a modern versenysportok egy része, mint például: labdarúgás, golf, gyeplabda, lovas póló, vívás, agyaggalamb-lövészet, öttusa stb. A Margitsziget emblematikus sportlétesítménye az olimpiai bajnok és építész, Hajós Alfréd által tervezett Nemzeti Sportuszoda. A világ legjobb úszói és vízipólózói versenyeztek ebben az uszodában és többször rendeztek itt Európa-bajnokságot. A szigetet körülvevő műanyag futópályán pedig a főváros apraja-nagyja sportol hajnaltól késő estig. A Margitsziget sokáig csak csónakokkal volt megközelíthető, a belső utakon pedig lóvasút közlekedett. Amikor a Margithidat összekötötték a szigettel, attól kezdve élénkült fel a közlekedés és növekedett a látogatottság. Ma már két hídról is járnak be az autóbuszok, de aki teheti, inkább gyalog tegye meg a két és fél kilométeres sétautat. Számos más érdekességről is tudomást szerezhetünk a könyvből. Megtudhatjuk például, hogy valamikor a szigetnek volt saját postája is, rendeztek itt népünnepélyt, karnevált, vitézzé avatást, hadikiállítást stb. A kötetet képjegyzék, névmutató és irodalomjegyzék egészíti ki. Bízom benne, hogy a magyar művelődés évszázados emlékeit őrző Margitszigetet taglaló album esztétikailag is élményt nyújt olvasóinak és csábít mindenkit arra, hogy ellátogasson ebbe a természeti és kulturális paradicsomba. Jaksics György