Újságírók, sajtómunkások, napszámosok

Két korábbi újságíró-kutatás előzte meg Vásárhelyi Mária szociológiai vizsgálatait. Ferge Zsuzsa és munkatársai 1968-ban, Angelusz Róbert és munkatársai pedig 1981-ben végeztek hasonló felméréseket. 1992-ben maga a szerző is folytatott vizsgálatot az újságírók körében, amely alapvetően az 1981-es felvétel kérdéseinek megismétlését jelentette. Ezek után kezdett újabb kutatásba 1997-ben; 732 újságírót kérdezett meg kérdőíves felvétel formájában. A vizsgálat kérdései túlléptek a korábbi felvételeket jellemző "kemény változók" körén, és "puha változókkal" kereste a választ arra, "hogyan írható le az újságíró társadalom ideológiai beállítódása, politikai gondolkodása és viselkedése". A felvétel aktualitását az adta, hogy a szerző szerint "napjainkra a tömegtájékoztatás minden területén felszámolták a szocializmusból átörökölt monopóliumokat, kialakultak és megszilárdulni látszanak a sajtón belüli tulajdonvioszonyok, jelentős átalakuláson ment át a sajtóstruktúra és maga az újságíró társadalom is". A két részre tagolt kötetben előbb a "kemény változók" (Az újságíró társadalom szociológiája), majd a "puha változók" mentén (Az újságíró pálya sajátosságai) elemzi a szerző az újságírók helyzetét, a társadalomban betöltött szerepét. A kötet végén megfogalmazott legfőbb megállapítások szerint az újságíró társadalomban még nem fejeződött be a rendszerváltozás, elsősorban ez az oka annak, hogy 1992-höz viszonyítva 1997-ben szinte minden területen jelentős mértékben rosszabbodott az újságírók helyzete.