Ungvártól a Don-kanyarig

ELŐSZÓ A második világháború magyar vonatkozású eseményeiről, a magyar királyi honvédség harcairól, hadműveleteiről továbbra is újabb és újabb visszaemlékezések látnak napvilágot. A Don mentén történtek, illetve mostanában a kevésbé feldolgozott 1944/45-ös magyarországi harcok foglalkoztatják leginkább az egykori frontkatonákat. A csaknem fél évszázada lezajlott harci események teljes részleteiben, összefüggéseiben, vezérkari szinten történő bemutatását persze hiába is keresné bennük az érdeklődő. Az emlékek elhalványulnak, kevés a felfrissítésükre hivatott korabeli dokumentum, s a magyar királyi honvédség törzstiszti, tábornoki karának igazán értékes, "sokat megélt" tagjai sajnos már nincsenek az élők sorában. Egykori szakasz-, század-, legfeljebb zászlóaljparancsnokok emlékeznek vissza, írják meg harci élményeiket olyan aspektusból, ahogy ők látták, ahogy ők láthatták. Az ilyen jellegű írásoknak mégis van egyfajta értéke, s varázsa. Elsősorban az a személyes hang, melyen keresztül a háború "közkatonái" láttatják a velük történt eseményeket, az újoncéveket, s a fronthétköznapokat, a szeretett bajtárs elvesztését, s az otthon iránt érzett vágyat. Ez jellemző Sárvári Jenő memoárjára is. Írásában az egész 1941 és 1945 közötti vészterhes időszak kerül bemutatásra. Személyes beszámolója, úgy érzem, egy kis adalék a magyar királyi honvédség második világháború részvételének árnyaltabb bemutatásához. FÜLSZÖVEG Mindazzal, amit a szerző évtizedek távlatából, híven az igazsághoz és a valósághoz elmondott, az volt a szándéka, hogy mint az események átélője, az utókor elé tárja az események szenvedő részeseinek, a volt magyar 2. hadsereg katonáinak kálváriáját, akiknek vajmi kevés részük volt abban, hogy az történt, ami történt, és akik csak azt tették, amit tenniök kellett. Célja az volt, hogy az elmondottakkal hozzájáruljon a magyar királyi honvédség második világháborús részvételének árnyaltabb bemutatásához. Az 1942-43. évi doni visszaemlékezésen kívül, foglalkozik az 1939. és későbbi években a honvédségnél folyó tartalékos tiszti, hadapród tanfolyamok ismertetésével, a Nyugati Megszálló Csoport ukrajnai szereplésével, a katonai intézetek és akadémiák részére folyó testnevelő tanár képzéssel, az 1944. évi őszi - szeptemberi - erdélyi harcokra történő visszaemlékezéssel, a személyes élményei és kutatásai alapján. TARTALOM Két év Ungváron Kimenet Ukrajnába a Nyugati Megszálló Csoporthoz 1939-1941 Előszó 3 Első állomáshely: Ungvár 7 Tartalékos tiszti tanfolyam Ungváron 7 Szabolcsi kihelyezés 9 Visszatérés Ungvárra 10 Hadapród tanfolyam Ungváron 10 Kimenetel a Nyugati Megszálló Csoporthoz 13 Kassától Szagunyig (1941-1943) Kassától Szagunyig 16 Ungvár - Proszkurov - Sepetovka - Dubno 16 Kassa - Sarapovka - Szaguny 20 Készülődés a doni váltásra 20 Előrement a Don-hoz 23 Érkezés Szagunyba 23 Sebesülés 26 Novij - Oszkolból hazaszállítás 27 Egri hadkórházban 27 A "Toldi Miklós" honvéd Központi Testnevelési Intézet aradi harcok - sebesülés - hadifogság - hazatérés "Toldi Miklós" honvéd Testnevelési Intézet működése 33 Aradi harcok 1944. szeptemberében 35 Tiszti gyűlés Aradon 36 Sebesülés 36 Soproni hadikórház 38 Utazás Sonnebergbe 39 Amerikai hadifogság 39 Hadifogságból gyalogmenet haza 40 Érkezés haza 41 Mellékletek A pécsi IV. hadtest hadrendje 1942-1943 47 A miskolci VII. hadtest hadrendje 1942-1943 49 A miskolci VII. hadtest parancsnoki kara 1942-1943 51 A 19. könnyű hadosztály 51 A 20. könnyű hadosztály 53 A 23. könnyű hadosztály 54 Felváltó zászlóaljak 1/I. zászlóalj 55 24/I. zászlóalj, Ungvár 56 21/II. zászlóalj, Kassa 57 Jány Gusztáv vezérezredes, hadseregparancsnok 1943. január 24-i parancsa 58 A rehabilitáló parancs 61 A március 12-i hadseregparancs 61 27. számú belső eligazítás 63 Térképvázlatok 64 Fényképek 70 Irodalom 84