Uramisten, mit tettünk! Csernobil

A könyv századunk atomkatasztrófája, a csernobili atomerőmű négyes blokkjában 1986. április 26-án hajnalban történt robbanás eseményeit idézi fel. Ez is dokumentumregény, de kevéssé él benne a szerző a regénytechnika szokásos eszközeivel, híján van a párbeszédnek, nincsenek a szokásos értelemben vett főszereplői, viszont szerepel benne mindenki, akinek bármilyen köze volt az eseményekhez; a reaktorban szolgálatot teljesítőktől az országos politika és a minisztérium irányítóin át a közeli település, Pripjaty város elöljáróiig. Nagy-Britannia, Németország és a volt Szovjetunió archívumaiban fellelhető dokumentumok tanulmányozása, a szerző 1991 őszén Belorussziában, Oroszországban és Ukrajnában tett utazásainak tapasztalatai, személyes beszélgetései alapján, valamint a témáról született korábbi publikációk felhasználásával elbeszélő módon rekonstruálja a történteket. Az előzmények számbavételéhez a második világháborúig, a szovjet atomkutatások kezdetéig tekint vissza, majd az atomenergia békés felhasználására tett erőfeszítésekről, az atomerőművek tervezéséről szól, végül a csernobili erőmű építésének munkálatait részletezi. Krónikaszerűen, mozzanatról mozzanatra próbálja felidézni a tragédia előzményeit, az elkövetett hibákat, majd megrázóan ábrázolja a robbanást követő fejetlenséget, a katasztrófaelhárítás szervezetlenségét, a felkészültség hiányát, a titkolózást és az eset jelentőségének hamis beállítását, amely tovább növelte az erőműben történt robbanás szörnyű hatásait. Ezeket is leírja a könyvében, csakúgy, mint az eset politikai, környezetvédelmi, a felelősség megállapításának bírósági következményeit. A rendkívül érdekfeszítően megírt, nagyhatású dokumentumregény sokak érdeklődésére számíthat. (Legeza Ilona könyvismertetője)