Utak a nyelvhez (nyelvi szocializáció-nyelvi hátrány)

FÜLSZÖVEG "Megszólal" a kisbaba, hangot ad: sír, gőgicsél, értelmetlen szótagokat ismételget, majd beszélni kezd. Hogyan fogadja mindezt környezete, és hogyan alakítja a saját elvárásai szerint a kisgyermek beszédét? A könyvben bemutatott példák azt bizonyítják: világunk különböző kultúráiban vagy akár saját társadalmunk egyes csoportjaiban a nyelvhez vezető utak szélsőségesen különbözőek lehetnek. A közösségben érvényes értékek, hiedelmek - rejtetten vagy nyíltan - kezdettől fogva jelen vannak a gyermek és környezete közötti beszédkapcsolatban, magszabják a kicsik számára elérhető nyelvi mintát, nyelvhasználatuk alakulását. Miért fontos mindez? Egyebek között azért is, mivel az otthon elsajátított nyelvhasználat a gyermekek későbbi boldogulására is kihat: megkönnyítheti vagy gátolhatja beilleszkedésüket a társadalom intézményeibe, társadalmi hátrány vagy előny forrásává válhat számunkra az iskolában s egész későbbi életükben. TARTALOM Nyelvi fejlődés, társas környezet, kultúra: a nyelvi szocializáció útjai 7 Amit a baba magával hoz 11 A felnőtt-gyermek kommunikáció "gyermekközpontú modellje 16 A kisgyermeknek szóló beszéd a nyelvi szocializáció része 34 Eltérő utak a nyelvhez 38 Szocializáció és nyelvi szocializáció 82 Nyelvi szocializáció és hátrányos helyzet: a nyelvi hátrány problémája az iskolában 89 Bernstein nézetei a nyelvi hátrány eredetéről 91 Bírálatok, értelmezések Bernstein elméletével kapcsolatban 98 Hátrányos helyzet és nyelvi szocializáció: hazai vizsgálat az anya-gyermek kommunikáció és a társadalmi helyzet összefüggéseiről 105 A nyelvi hátrány értelmezése a "beszélés etnográfiájának" szemszögéből 121 Hidat verni 145 Zárszó 155 Irodalom 160