Vadon nőtt gyöngyvirág

A székely földműves ember életének krónikása a nagy író, Tamási Áron testvére. Az önéletrajz első része a Hargita aljában eltöltött munkás hatvan esztendő eseményeit örökíti meg. Tamási Gáspár mindössze négy elemit végzett, emlékező írását a szántóvető ember szemlélete, a természetes közlés jellemzi. Előadásmódja nemcsak fivérével, hanem - tán még inkább - Veres Péterével is rokonítható. Családja küzdelmét a megélhetésért, saját örömét-bánatát, az életet és a halált tükrözi pátosz nélkül. Hitelesen vall a paraszti sorsról, az erdélyi történelem huszadik századi viharairól. Figyelme minden fontos eseményre kiterjed, de szándékosan elkerüli azokat a helyeket, ahol bátyja írásaiban találkozhatunk. A kötetet - túl azon, hogy Tamási Áron életművét jobban megismerhetővé teszi - a leírások életszerűsége, meleg hangja, közérthető stílusa teszi érdekes olvasmánnyá.