Vaják II. - A végzet kardja

A Sapkowski által teremtett világ sok szempontból "közép-kelet-európai". Jó értelemben. Közelebb áll a magyar gondolkodáshoz, mint sok epikus fantasy mű, amelyet mostanában olvashattunk. A hősök megsebződnek, véreznek, nem csodálat, hanem gyűlölet, de legjobb esetben is irigység veszi körül őket. A falubeliek nem barokkos körmondatokban beszélnek. A könyvben megjelenő misztikus lények a szláv meséken és mitológián alapulnak, ezért a hangulatuk más, mint az angolszász könyvekben megszokott. Ugyanakkor viszont van egy etikai és morális kódex, amelyhez Sapkowski világának pozitív szereplői tartják magukat. Ezért együttérzünk velük, bele tudjuk képzelni magunkat a helyzetükbe. A könyvben Geralt sokszor áll olyan választás előtt, ahol nincs jó megoldás. Ez a világ nem fehér és fekete, nem lehet egyértelműen szétválasztani a rosszat a jótól, a szörnyet az embertől, stb. Sapkowski hőse nem a fantasykre oly jellemző Conan-féle tesztoszterontól csöpögő agresszív macsó figura. Harcos és mágus, ki a fantáziavilág erkölcsi és természeti egyensúlya felett őrködik. Az ismerős, de mégis kifordított történetekben strigákkal küzd, átkokat tör meg, vagy konfliktusokat próbál elsimítani - megfelelő fizetség ellenébne. Andrzej Sapkowski "A végzet kardjá"-ban újabb történeteket mesél el a főhős, Ríviai Geralt életéből. A novelláskötet eredeti nyelven ugyan "Az utolsó kívánság" előtt jelent meg, ugyanakkor a benne foglalt történetek a magyarul elsőként megjelent könyv eseményei után játszódnak. A 6 novella nem csak folytatja Geralt életének történéseit, hanem felvezeti, megalapozza a harmadik, már teljes regényt a "Tündevér"-t, aminek megjelenése 2012 végén várható.