Vallomás a csodáról

Nem voltam én szerelmes Adyba, vagy ha voltam, nem tudtam róla. A szerelem féltékeny, ragadozó, osztozni senkivel és semmiben nem tudó érzés, telítve testi vonatkozásokkal, ingerekkel, vágyakkal. Én ezt a szerelmet nem is ismerhettem. Sohasem fájt, hogy idegen asszonyok szeretik, lányok szédülnek eléje, találkákra megy, vagy áldozó, nagy asszony-szerelmet terítenek lába elé. Deésfalvi Boncza Berta. Bimbi. Csinszka. Múzsa és költőnő, emlékiratíró... Ady Endre, Tabéry Géza, Babits Mihály, Harsányi Zsolt, Márffy Ödön jegyességek, szerelmek, szakítások, házasságok. Vallomás és kitárulkozás. Kiútkeresés egy nevelőintézet szobájából vagy fiatalon már a végzet asszonya? Románc a Svájcban tartozkodó Tabéryvel, később találkozás Adyval, de eljegyzés egy erdélyi mérnök-íróval? Aztán házasság Adyval? Aki Léda szerint csak sovány, mint esernyőnyél, elöl-hátul sexuális duzzanatokkal. Ki is ez a hölgy, aki végül eléri, hogy 1914. április 23-án találkozhasson Adyval Csucsán? Boncza Berta naplójának néhány részlete először 1932-ben jelent meg a Nagyváradi Napló hasábjain, majd négy évtizeddel később a Magyar Nemzetben látott napvilágot az erdélyi író, újságíró Ruffy Péter tolmácsolásában, aki Csinszka kéziratos füzeteit és Kárpáti Aurél kiegészítéseit dolgozta fel. A memoár nem hiánytalan, hiszen a házasság történetét már nem tudta megírni Csinszka, csupán az Ady halála után írt három Vallomás készült el 1919 és 1922 között. A huszonkét fejezetre osztott írás először jelenik meg önálló kötetben, Márton István, a Ruffy Péter-hagyaték gondozójának utószavával, valamint néhány különleges gépiratfotó, levél és dokumentum kíséretében, melyek fényt deríthetnek eddig nem vagy kevésbé ismert rejtélyre: mi lett az Érmindszenten maradt Csinszka-levelekkel? A mendemondák szerint Ady rokonai elégették... Valóban agyvérzésben hunyt el a költőnő, vagy más áll a háttérben? A mendemondák újabb szerelemről regéltek... Hova lettek a kiadatlan versek, amelyek nem kerültek be az egyetlen verseskötetbe 1931-ben? Minden reggel és minden este imádkozott Nagymama velem. Eldolgozott két keze közé fogta az én parányi kezemet, és azt a másik imát, amit este a Miatyánk után mondottam el, ő találta ki. Rövid, egyszerű és jó kis ima volt. Kérésből és köszönetből állott. Mindazokért kértem a jó Istent, akik hozzám tartoztak. Apámért elsősorban, de a csucsai virágok, kutyák, madarak is bele lettek szőve...