Vannak-e emberi jogaink?

FÜLSZÖVEG ,,Helsinki után a nemzetközi jog erős hivatkozási alappá vált Magyarországon. Az állam nem mondhatta többé, hogy az emberi jogok az imperialista fellazítás ideológiai eszköztárához tartoznak. Mindenféléket beszélhetett, de ezt nem mondhatta. Mi sem volt természetesebb, mint leszögezni, hogy vannak emberi jogaink. Én azonban, mielőtt a demokratikus ellenzék létrehozásában részt vállaltam volna, a filozófiát választottam hivatásul. Számomra az emberjogi mozgalom nemcsak gyakorlati feladat volt, hanem végiggondolandó világnézeti kérdés is." Vissza TARTALOM Előszó 9 1. A politikától a filozófiáig 27 1.1 Mikor kell igazolni az emberi jogokra támasztott igényünket 27 1.2 Miért tűnik úgy, hogy itt, Kelet-Európában nincs szükség igazolásra 29 1.3 Miért van rá mégiscsak szükség 31 2. A természetjogon innen, a relativizmuson túl 38 2.1 A probléma 38 2.2 Konvencionalizmus és decizionizmus 42 2.3 Tények és elvek 44 2.4 A morális viták konzisztencia-modellje 51 2.5 A konzisztencia-modell hiányosságai 53 2.6 Releváns tények a morális vitákban 57 2.7 Vita a kollektív kiválasztási eljárásról 60 2.8 Néhány előzetes eredmény 65 3. Jogok, morális jogok, emberi jogok 71 3.1 Zárt és nyitott jelentésű fogalmak 71 3.2 A ,,jogok" fogalma nyitott jelentésű fogalom 74 3.3 Instrumentális és korlátozó (morális) jogok 79 3.4 Emberi jogok 87 3.5 Az emberi jogok elméletével szemben támasztott követelmények 90 4. Az emberi jogok egy egalitárius elmélete 92 4.1 Morális közösség és morális jogok 92 4.2 Egalitárius és nem egalitárius etikák 97 4.3 Érvek a morális közösség kirekesztő és hierarchikus meghatározása ellen 100 4.4 Okunk van előzetesen elfogadni az egyenlő méltóság elvét 104 4.5 Az egyenlő méltóság elve és a kanti hagyomány 107 4.6 Az egyenlő méltóság elvétől az emberi jogokig 112 4.7 Az emberi jogok igazolásának logikája 122 5. Alkalmazási problémák 124 5.1 Az engedetlenséghez való jog 124 5.2 A kifejezés szabadsága 134 5.3 Az elosztáshoz fűződő jogokról 145 5.4 Csere-összefüggés a jogok két sora közt, avagy emberi jogok a szovjet típusú rendszerekben 152 5.5 Összegzés és kérdések 171 6. A klasszikus liberalizmus elvei 174 6.1 A negatív szabadság elve 174 6.2 A törvény előtti egyenlőség elve 178 6.3 Logikai nehézségek a negatív szabadság elvével 182 6.4 Logikai nehézségek a törvény előtti egyenlőség elvével 186 6.5 Az egyenlő méltóság elve és a klasszikus liberalizmus 188 6.6 A klasszikus liberalizmus ideológiai egysége 197 6.7 A liberalizmus kettéhasadása 200 6.8 A 4. fejezetben vázolt elmélet ideológiai helye 201 7. Természeti állapot és társadalmi szerződés 204 7.1 Mi a baj a természeti állapotra visszavezetett jogokkal 204 7.2 Mi a baj a társadalmi szerződésből származtatott jogokkal 211 7.3 Szerződés és morális vita 214 8. A filozófiától a politikáig 217 8.1 Még egyszer a filozófiai kérdésfeltevés fontosságáról 217 8.2 Ideológiai viták 222 8.3 Fejlődési irányok 226 8.4 Taktikai kompromisszumok 228 8.5 Az emberi jogok mint politika és mint morál 232 Jegyzetek 235