Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén

Kettőszáz esztendeje annak, hogy 1802. február 23-án a vármegyeháza építésével összefüggésben a karmelita rend székesfehérvári kertjének helyén az előkészítő munkák megkezdődtek. Lebontották a várfal és a bástya még meglevő maradványait, megépítették a mész- és téglaégető kemencéket. Öt esztendő múlva pedig az építkezések is megkezdődtek. A klasszicista stílusban épült négyszintes (kétemeletes) épületet 1812 nyarán, 190 évvel ezelőtt vette birtokba a megyei adminisztráció. Ünnep volt az a nap; a több mint egy évtized alatt megvalósult beruházást azzal tették emlékezetessé, hogy kettős díszkivilágítással ,,köszöntötték" Fejér vármegye közönségének kormányzóságát. A reformkori politikai küzdelmek időszakában az országgyűlések mellett a megyei generális congregációk álltak az érdeklődés előterében. A közélet mind jelentősebb tömegeket hozott mozgásba, így a megyei közgyűléseken szervezetten lépett fel az ellenzék, amelynek derékhadát a köz- és kisbirtokosok, valamint a nemesi származású értelmiségiek, elsősorban jogászok alkották. Az 1830-as évek második felében a vár/ megyeháza közgyűlésének terme - méretei miatt - nem felelt meg az igényeknek. Átépítették; kétszintessé alakították át, karzattal látták el, és a térre nyíló homlokzat középrizalitját kibővítették. A vármegyeháza napjainkban is meglevő építészeti tömbje 1840-re alakult ki. Az azóta eltelt több mint másfél évszázad alatt a klasszicista épület nem változott. Belső átalakításokra az 1960-as évek végén, a külső homlokzat megújítására az 1950- es évek elején és 1984-ben került sor. Fejér Megye Önkormányzatának döntése alapján a tetőszerkezet, a külső homlokzat felújítása 2001-ben fejeződött be.